Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

13 nek, Leány Egyletnek és Polgári Dalegyletnek. Felesége Tamás Vilma okleveles tanítónő. BALATONVIDÉKI GŐZTÉGLAGYÁR. Tulajdonosa Csimár Károly építészmérnök. A gyárat Berényi Béla 1915-ben építette, akitől 1929-ben vette át jelenlegi tulajdonosa. A gyár főként cementárúkat gyárt. Üzletköre a járás területén túl is kiterjed. A cégtulajdonos Csimár Károly * 1868-ban Budapesten. Ugyanott nyerte diplomáját, mely után 30 évet Budapesten töltött. 1928ban kezdte meg működését a Balatonparton és a Halbiológia volt az első vállalkozása. Ezt követte több 'magánépület, a Balatonszövetség új épülete, a Füredi Ferenc fürdő stb. A balatonfüredi 'csatornázásnál, mint társ működött közre. Az iparoskör elnöke, községi képviselő stb. BARAGLAY JENŐ szőlőbirtokos. * 1880. Veszprém. Iskolái után azonnal a szőlészeti pályára lépett ós atyjától örökölt 24 holdas birtokán gazdálkodott. Szaktudását Német- és Franciaország borvidékein fejlesztette. Borai híre az ország határán túl is terjed. Számos aranyérem, nagydíj és elismerő oklevél tulajdonosa. BÓTA JÓZSEF hentes és mészáros. * 1904. Veszprém. A húsiparban ugyanott szabadult fel és mint segéd Budapesten és másutt dolgozott. 1927-ben lett Balatonarácson önálló. Több pensió és étterem szállítója. 1921-ben Balatonfüreden lett segéd és mint futballista ' is működött. EŐRY IMRE szőlő- és földbirtokos. * 1859. Balatonarács. Vagyonát! saját erejéből fokozatosan szerezte. Már fiatal korában bekapcsolódott a közéletbe és 1886-ban az egyháznál, mint dékány kezdte meg működését, majd községi 'előljáró lett. Kétszer volt egyházi gondnok és kétszer a község bírája. Jelenleg községi'képviselő és a református egyház presbitere. A háborúban két fia vet trészt. Imre fia hősi halált halt. Boraival több díjat és oklevelet nyert. Felesége néhai Komáromy 'Julianna kerti veteményeivel aranyérmet nyert. Jótékonyságára jellemző, hogy az egyház részére két és fél millió koronát adományozott. KARAY LAJOS nyugalmazott csendőrtiszthelyettea. * 1883. Gárdony. Tényleges kat. szolg. a volt es. éa kir. 69. gy. e.-nél töltött s utána 1908-ban a csendőrség kötelékébe lépett. Itt a Fehérmegyei csendőrkerületben szolgált és 1927-ben több elismerés után nyugalomba vonult. Azóta Balatonarácson él 1929-től főparancsnoka a tüzoltótestületnek. Községi képviselő, a NEP körzeti titkára, 4 évig volt levente oktato a községben. Vezetése alatt a tűzoltótestület 1933-ban a körzeti versenyen II. helyre került. MÁRKUS DESZŐ r. k. kántortanító. * 1913. Losonc. Tanítóképzőt esztergomban végzett, ahol 1933-ban nyert oklevelet. Ez 6v szeptemberében, mint helyettes foglalta el mai állását és 1934. szeptember 1-től rendes tanító. 1933-ban megszervezte az énekkart, melyet azóta vezet. Atyja a háborúban szerzett betegségben halt meg. UY-MÉSZÁROS IMRE nyugalmazott főjegyző. * 1852. január 17. Szentkirálysza badja. A jegyzői pályát Köveskállón kezdte, majd Balatonfüreden egy évig ügyvédi irodában dolgozott, innen Balatonfőkajárba került, mint segédjegyző, utána tett Veszprémben jegyzői vizsgát. 1887-ben Nemesgyulafi-ra választották meg körjegyzővé, majd Nemesvámos, Faysz és Hidegkút körjegyzője lett. Ezután a veszprémi törvényszéken volt napidíjas, majd a vármegyei gazdasági egyeletnél dolgozott. 1906-ban ismét jegyző lett Szentgálon, ahol 1920-ban vonult nyugalomba. PATÓCS JÁNOS vendéglős. * 1883. Nagyszalonta. Iskolái után a kereskedői pályára lépett és Alberti-Irsán, mint be jegy zett bor- és terményárúkereskedő működött. 1923-ban telepedett le Balatonarácson, ahol vezeti jóhirű vendéglőjét és nyolc szobából álló szállóját. Háború alatt a tábori csendőrségen teljesített szolgálatot, ahol súlyos reumát szerzett és ma annak rokkantja. A a I. és II. o. ez. v. ó. koronás ezüst érd. k., koronás vasérdmk. tulajdonosa. Községi képviselő, NEP választmányi tagja. felsőpulyai SOMOGYI BÉLA szőlő- és földbirtokos. * 1863. Kisszentmiklós. Gaz dasági akadémiát Kassán végzett, majd utána mezőgazdasági pályán működött. 1919 ben vette meg balatonarácsi birtokát. Családja régi nemesi eredetű, nemességük az 1634. évből datálódik. Felesége néhai verebélyi Marzsó Ilona 1924-ben halt meg. Fia vitéz Somogyi Béla * 1894-ben. A háborúban a 11. huszárezreddel vett részt 40