Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

264 TAPOLCA. Nagyközség, a tapolcai járás székhelye Területe 6975 katasztrális hold. A község eredete visszanyúlik a római uralom idejére, amikor «Tapulcha« néven, mint őrhely ismeretes. 1272-ben az egyházi okmányokon «Turultapolcha» néven van említve. Temploma 1290-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére épült Kegyura ebben az időben Lőrincz ispán. 1448-ban «Tapolca mezőváros» miatt perben állnak Szilveszter leveldi perjel és Gersei László, mert ez utóbbi Püethővel együtt a tapolcai Szűz Mária egy* házból alakított erősséget lerombolták! és a várost kirabolták. 1333t»ban Tapolca esperesi székhely lett. Ebben az időben, valamint ezt követőleg Tapolca nagyobb város lehetett, mert két temploma is volt. 18631-ban majdnem az egész város leégett 1910 táján szintén tűzvész pusztított itt, legújabban pedig 1935 június havában ütött ki nagyobbszabású tűzveszedelem, amelynek a község szegénynegyede esett áldozatul. Tapolca lakósai túlnyomó részben szőlőés földműveléssel foglalkoznak. Élénk kereskedelmi és ipari élete van. 1907 óta villanyvilágítással, 1929 óta vízvezetékkel van ellátva. Tapolcán született 1763»-ban Bacsányi János költő. Lakosai valamennyien magyarok, 87 százalékban katolikusok, 2—2 százalék református és evangélikus, 9 százalék izraelita, A népszaporulatot a következő adatok szemléltetik: 1891-ben 5839 lakosa volt a községnek, 1920-ban már 7055, 1934-ben pedig 7572. Tapolcán van szolgabírói hivatal, járásbíróság, adóhivatal, 2 takarékpénztár, körjegyzőség, polgári iskola, apácav zárda nevelőintézettel, vasútállomás, pósta, távíró és távbeszélő hivatal. A község vezetője vitéz Szalay Gyula községi bíró és Felsér Károly dr. községi főjegyző. Egyházi vezetők: Engelhardt Ferenc római katolikus esperes-plébános, Menyhárt István; ágostai hitvallású evangélikus lelkész, Németh Károly evangélikus református lelkész, Hatpert Salamon dr izraelita főrabbi. Az állami polgári fiúiskola igazgatója Borbás József, az állami polgári leányiskoláé Kozák Jolán, a római katolikus elemi fiúiskoláé Keszler Zoltán, a római katolikus elemi leányiskolát az irgalmas nővérek vezetik. A járási főszolgabiróság vezetője Polgár Ferenc főszolgabíró, a kir. járásbíróság vezetője Boch Pál dr. járásbirósági elnök, az adóhivatal vezetője Gerencsér István állampénztári tanácsos, a MÁV állomásfőnökség vezetője ditrói Puskás József MÁV felügyelő, a MÁV osztálymérnökség élén Heimler Lajos osztálymérnök, a fűtőház élén Schäffer Alajos fűtőházi felügyelő, a m. kir. postahivatal élén Stöcker Lajos kir. postafőfelügyelő, a pénzügyőri biztosság élén Konrád Mihály pénzűgyőri főbiztos, a forgalmi adóhivatal élén pedig Eperváry Lajos forg. adóhivatali főnök áll. TEKENYE. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Terűlete 1219 katasztrális hold. Tiszta magyar és római katolikus vallású lakosainak száma 1920-ban 1059 volt, ma 1172, a természetes népszaporulat tehát kielégítőnek mondható. A község vezetője Dézsenyi Ignác községi bíró és Halmos József körjegyző. Plébánosa Kovács Imre. TESKÁND. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Terű lete 823 katasztrális hold. Színmagyar lakossága 1920-ban 339 főt tett ki, azóta csökkent. 1934-ben 328 lelket számlál. 8 százalék kivételével a többi római katolikus, akik egyházilag a boncodföldei plébániához tartoznak. A község vezetője Györe József községi bíró és Egyed József körjegyző. TIHANY. Kisközség a tapolcai - járásban. Területe 474 katasztrális hold. Tihany a tihanyi félsziget meredek keleti párkányán fekszik és aránylag kis helyen annyi természeti szépséget, történelmi emléket és látnivalót egyesít magában, hogy