Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

262 1934-ben 789. Valamennyien magyar anyanyelvűek és római . katolikus vallásúak.. Faji szempontból a lakosság sajátos magyar és cigány vérkeverék. A múltban rákászó, halászó és birkanyíró foglalkozást űző zsel lér nép volt, ma főfoglalkozásuk a földművelés és általában a mezőgazdasági munka. A község vezetője Takács Mihály körjegyző és Harsányi Pál bíró. SZENTGYÖRGYVÖLGY. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 4467 katasztrális hold. 1891-ben 1055, 1920-ban 1124, 1934-ben pedig 1193 lakosa volt. Nemzetiségi megoszlásuk: 1172 magyar, 3 német, 1 tót, 5 horvát, \li szerb. Felekezeti megoszlás: 795 evangélikus református, 337 római katolikus, 45 ágostai hitvallású evangélikus, 13 izraelita, 2 görög keleti és 1 görög katolikus. A község vezetője Bertalan Károly bíró és Barla Szabó Miklós körjegyző. SZENTIMREFALVA. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1668 katasztrális hold,145 négyszögöl. Szentimrefalvát ezelőtt Sárosdnak nevezték. Lakosainak száma 551, mind magyar. 1920-ban 567 volt.) Felekezi megoszlás : 547 római katolikus 4 ágostai hitvallású evangélikus. A község vezetője Horváth József körjegyző és Vass Imre községi bíró. SZENT JAKAB FA. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 1001 katasztrális hold. A község vezetője Steierlein Ferenc községi bíró. Egyházilag a Balatoncsiesó községben székelő Szalai Miklós dr. római katolikus plébános a község lelkipásztora. Egy tanerőt foglalkoztató felekezeti népiskoláját a katolikus egyház tartja fenn. Társadalmi Egyesületei a Polgári Lövészegylet és a Levente Egyesület. SZENTKOZMADOMBJA. Kisközség a novai járásban. . Területe 1156 katasztrális hold. Régi magyar falu. Pogány VII. Imre visszaváltja «Szent Kozma Dómján» községet Egyéb hiteles adat a község múltjára nincs. Lakosainak száma 1920-ban 473, 1934ben 519. Valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. c A község vezetője Szabolai Rezső körjegyző. Egyházilag a zalatárnoki plébániához tartozik, lelkipásztora Biricz János. Állami elemi népiskolájában egy tanító működik. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 8. Vasútállomása Gutorföldén van. SZENTLÁSZLÓ. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1183 katasztrális hold. 23 főnyi lakossága színmagyar és római katolikus vallású. A régi iratokban Bakonyszentlászló és Búcsúszentlászló néven is szerepel. Állami elemi népiskolája 2 tanerős. 25 holdon felüli birtokosok száma 3. 1920-ban még 945 volt a lakosság száma, ekkor még a, lakosok egy része német anyanyelvű volt. i SZENTMABGITFALVA. Kisközség a letenyei járásban. Területe 515 katasztrális hold. Lakosainak száma 1934-ben 419, 1920ban 350 volt. Valamennyien római katolikus vallásúak. Némzetiségi megoszlás: magyar 414, oláh 1, horváth 2, orosz 2. A község vezetője Miksó Lajos közsági bíró. 1 Egy tanerős állami elemi népiskolája van. Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet van a községben. SZENTPÉTERFÖLDE. Kisközség a novai járásban. Területe 2130 katasztrális hold és 64 négyszögöl. Lakosainak száma 1934-ben 541. 1920-ban 420. Nyelvre magyarok. Vallási tekintetben egy százaléknyi reformátusság leszámításával római katolikusok. Lelki vezetőjük Farkas József helyi káplán. A község vezetője Simonffy János körjegyző és Páll Miklós községi bíró.