Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

251 fél napon mulasztanak, bőven kipótolják szorgalmukkal a hét többi napjain. Pusztaiiiagyarod község lakosairól tehát el lehet mondani, hogy Magyarországon ők «találták kü a mostanában angol minta nyomán általános divattá vált «hétvégelést», a «víkend»-et. A község vezetője Nagy István bíró és Szabó Imre körjegyző. Plébánosa Virágh Ferenc. A római katolikus egyház által fenntartott elemi népiskolában három tanító oktatja a község és a környék nagyszámú gyermekseregét. Tejszövetkezet útján hozzák forgalomba a gazdák tejtermékeit. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma hat. Húsz önálló iparos ós négy kereskedő ól a községbeni/ PUSZTASZENTLÁSZLÓ. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 1619 katasztrális hold. A lakosok száma 786, 1920-ban még csak 698 volt, tehát igen számottevő mértékű a népszaporulat. Két német kivételével valamennyien magyarok. Felekezeti tagozódás: római katolikus 407, evangélikus református 23, ágostai hitvallású evangélikus 356. A község vezetője Nényei Pál körjegyző. Az ágostai evangélikus hívek lelkésze Schracz Zoltán. ügy a római katolikusoknak, mint az ágostai evangélikusoknak egy-egy tanerőt foglalkoztató felekezeti népiskolájuk van a községben. Huszonöt holdon felüli birtokospk száma hat. RÉDICS. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 4719 katasztrális hold. A község múltja ismeretlen, keletkezése azonban feltétlenül a XVI. század előtti időkre tehető, mert a históriai följegyzések tanúsága szerint a Kőszeg vára ellen felvonuló török hadak Rédics községen vonultak keresztül. Színmagyar lakosságának 98 százaléka romai katolikus, a többi ágostai evangélikus, református és izraelita. 1891-ben 1208 volt a lakosság létszáma. 1920-ig ez a szám 1459-re emelkedett, azóta 1934-ig 1452-re apadt. A község vezetője Toplak István körjegyző. plébánosa Tornyos József. Római katolikus elemi népiskolájában 4 tanerő végzi a tankötelesek oktatását. Polgári Lövészegylet van a községben. A határ nagy részét a herceg Esterházy hitbizomány foglalja le. Gőzmalom, 20 önálló iparos és 7 kereskedő, vámhivatali kirendeltség, posta, távíró és távbeszélő hivatal, valamint postatakarékpénztári fiók van a községben. RENDES. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1943 katasztrális hold. A Balaton-parton fekszik a község, amelynek fejlődő fürdőtelepe van. Évi látogatottsága 500—800 között mozog. Római katolikus, ágostai evangélikus és református temploma van. Rendes igen szép vidéken, szőlőhegyek tövében fekszik. A tóparton savanyú vízforrás bukkan elő. A lakosság egységesen magyar anyanyelvű. Felekezeti megoszlása: római katolikus 283, evangélikus református 1, ágostai hit« vallású evangélikus 14. Közigazgatásilag Rendes a kővágóőrsi körjegyzőséghez tartozik, vezetője Jávor Lajos körjegyző. Egyházilag ugyancsak Kővágóőrs katolikus, illetve ágostai hitvallású evangélikus hitközségéhez tartozik a község lakossága. Lelki vezetőjük Cseby János római katolikus esperes-plébános és Nóvák Elek ágostai evangélikus lelkéste. Római katolikus elemi népiskolájában egy tanító tanít. RESZNEK. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 3170 katasztrális hold. A község keletkezése még az Árpádok korába nyúlik vissza. Egerváry Mihály, aki Zsigmond királytól várépítésre engedélyt kap, 1403-ban királyi dotáció fejében kapja «Reznek»-et. A lakosság száma az utóbbi időben észrevehető mértékben apadt. 1920-ban 832 volt a lélekszám, ezzel szemben 1934-ben csak 799. Színmagyarok és római katolikusok. 17