Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
243 LETENYE. Nagyközség, a letenyei járás székhelye. Területe 5559 katasztrális hold. 1934-ben hozzácsatolták Egyeduta községet is és a területe ezzel 7050 katasztrális holdra bővült. Lakosainak száma 1910-ben 2183 volt, 1934-ben, közvetlenül Egyeduta beolvasztása előtt 3233 volt, az egybekapcsolódás után 4434-re gyarapodott. A lakosok nemzetiségi megoszlása: magyar 4399, német 6, horvát 15, szerb 1 s egyéb 13. A község vezetője Kovács Sándor körjegyző és Mikó Ferenc községi bíró. A római katolikus plébániát Krutzler József plébános vezeti. Felekezeti népiskolájában a tankötelesek oktatását Guzmits Lajos igazgatása mellett két tanerő látja el. A járási főszolgabírói hivatal vezetője : Czigány János dr. főszolgabíró. A m. kir. adóhivatal vezetője Futó Béla pénzügyi tanácsos, a járásbíróság elnöke Hitzelberger Sándor kir. járásbíró. A postahivatal élén Paizs Gyula postamester áll. A m. kir. pénzügyőrséget Vas Sándor főszemlész, a vámhivatalt Mérai János vámszaki tiszt vezeti. Egyesületek: Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, önkéntes Tűzoltó Egyesület, Stefánia anya- és csecsemővédö intézet, Iparos Olvasókör, Polgári Kaszinó, Frontharcos főcsoport. A nagyközségnek két pénzintézete van : a Letenyei Járási Hitelszövetkezet és a Letenyei Takarékpénztár Rt. Hengermalom, nyersolaj vámmalom, téglagyár és szeszfőzde van a községben. A határban öt birtok haladja meg a huszonöt holdat. Orvosok: Marton Imre dr. járási tisztiorvos, Sallay Sándor dr. körorvos, Heichler Sándor dr. magánorvos és Fodor Vilmos járási állatorvos. Négy ügyvéd és egy királyi közjegyző van a községben. Huszonhét önálló iparos és tíz kereskedő él a községben. Letenye úgyis, mint járási székhely igen eleven ós mozgalmas társadalmi életet él. 1894-ben, Kossuth Lajos halála évében Letenye az elsők között volt ama községek között, amelyek szobrot emeltek a halhatatlan emlékű nagy magyar államférfinek. LICKÓVADAMOS. Kisközség a novai járásban. Területe 1170 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 371, ma 537, színtiszta magyar nép. A község vezetője Luci János bíró. Lickóvadamos felekezeti iskolájában két tanerő működik. A lakosok közül ötnek a birtoka meghaladja a huszonöt holdat. Három önálló iparos (él a községben. Lickóvadamos régi község, 1260-ban már fennált és a történeleim folyamán a következő neveken volt ismenetes : Aqua Lusco, Terra Lysko, Nagy Lyskow, Kys Lysko, Felső Lysko, Iharlyska. 1338-ban a besenyői nemesek Nagy Lysko nevű birtokot Tsabori Jánosnak engedték át 1513-ban Nagy Lickót Várföldével fogják egybe. 1548-tól 1564-ig a hegyeken a Sohonay, Ságody, Eördögh nemesi családok laknak. Vadamos a «Vadalmás» ü<*v elferdítéséből származik. Mai lakói Vasmegyéből és más zalai községekből vándoroltak ide. 1848 előtt szabad község. 1871 óta kisközség. 1923 szeptember l-,ig a nagyiengyeli, azóta a petrikereszturi körjegyzőséghez tartozik. Utolsó postája Nagylengyel, utolsó távíró és távbeszéli hivatal Bakon van. LISPE. Kisközség a letenyei járásban. Területe 597 katasztrális hold. Lakosainak ezáma 1910-ben 263, 1934-ben 308. Magyalrok és egy kivételével római katolikusok. A község vezetője Kovács József községi bíró. Utolsó posta Szentadorján, utolsó távíró és távbeszélő hivatal : Csömödér. LOVAS. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 2837 katasztrális hold. Lakóinak száma 1910-ben 304, 1934-ben 302. A színmagyar lakosság háromnegyed része evangélikus református, negyedrésze római katolikus. A reformátusok Alsóörshöz, (Szűcs József ref .lelkész), a katolikusok 16 '
