Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

237 Közigazgatását Papp Aladár körjegyző és Nagy Mihály községbíró intézik. Polgári Lövész Egyletét Nagy Mihály bíró vezeti. A községhez tartozó határ közel felerészét a Közbirtokosság kezeli. Iparosa, kereskedője nincs. KISGÖRBÖ. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1166 katasztrális hold 900 négyszögöl. Népessége 395 főből áll. Valamennyien magyarok, csak 1 horvát, 1 német és 1 francia van köztük. Vallásfelekezti tagozódás szerint: 382 római katolikus, 7 izraelita, 5 református, 1 ágostai hitvallású evangélikus. I A községi közigazgatás vezetői Kákossy Győző körjegyző és Beaerédy Ferenc föld birtokos. A katolikus lakosság lelkipásztora Horváth Elek plébános ós Osztermann István káplán. I Egy tanítót foglalkoztató római katolikus felekezeti elemi népiskolája van. Polgári Lövész Egyesületének és a Levente Egyesületnek elnöke Bezerédj Ferenc. Bezerédj Ferenc 520 holdas birtokán kívül 5 huszonöt holdon felüli birtok van a község határában. önálló iparosa 4, kereskedője 2 van. KISKOMÁROM. Nagyközség a nagykanizsai járásban. Területe 5498 katasztrális hold. Színmagyar lakosainak száma 1922, ebből 99 o/

0 római katolikus, 1 o/

0 más v állásút. Keletkezését illetőleg két össze nem egyeztethető adatot találunk. Az egyik adat szerint ez a terület a nagyszombati jezsuiták birtoka volt, ezek szláv telepesekkel népesítették be a vidéket és ezek a szláv telepesek alapították a községet és az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. A másik adat török-magyar eredetűnek mondja a községet. A kanizsai szandzsáknak állt itt valamikor végvára. A vár kapitánya Komár nevü vajda volt. A török hódoltság megszűntével a vár elveszítette létjogosultságát és ekkor a várbeliek a mai Kiskomárom helyén telepedtek és idővel a jobbágyságba olvadtak be. A jobbágyság megszűntével a felszabadult jobbágyok a földesuraság birtokából földhöz jutott és ezzel kezdetét vette a község önálló élete. i Jelenlegi közigazgatási vezetői: Szilvay Gyula községi jegyző, Köő János bíró és a községi elöljáróság. A római katolikusok lelkipásztora dr

;. Sárközy Lajos esperesplébános, aki a három tanerős római katolikus elemi népiskola fenntartásáról is gondoskodik. A község igen fejlett társadalmi és kultúrális életet él. A község lakossága érdeklődési köre szerint a különböző egyesületekbe tömörül. Az iparos társadalom Kovácsits Lajos vezetése alatt az Iparostestületet alkotja. Gazdasági célú szervezkedés a Hitelszövetkezet Takács István és a Legeltetési Társulat Marton József elnökletével, valamint a Hegyközség Nagy János elnökkel. Tisztán kultúrális egyesülete a Kiskomáromi Daloskör és a PLE. Van ezeken kívül önkéntes Tűzoltó Egyesülete dr. Sárközy Lajos ^esj) eresplébános és Levente Egyesülete Szilvay Gyula jegyző vezetése alatt. A község gazdasági életére irányító befolyással van a Kiskomárom és Vidéke Hitelszövetkezet, ügyvezető: Wache János igazgató-tanító. Körorvosa: dr. Láng Sándor; körállatorvos: Kántor Béla. Két magánorvos is lakik a községben. A Pesti Központi Papneveldének van jelentős birtoka a község határában. Nagyobb terület van a Legeltetési Társulat és a Róímai Katolikus Plébánia tulajdonában is. önálló iparosa van 46, kereskedője 8 KISLAKOS. Kisközség a letenyei járásban. Területe 959 katasztrális hold. Egységesen római katolikus vallású magyar lakosainak száma 278. Egy tanítót foglalkoztató községi elemi népiskolában történik a tanköteles gyerme kek oktatása. A községhez tartozó földterület nagyréseben herceg Esterházy Pál birtoka, önálló iparosa öt van, kereskedője nincs. KISLENGYEL. Kisközség a novai járásban. Területe 822 katasztrális hold.