Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

231 Kámán Endre körjegyző vezetése alatt két egyesülete működik: a Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egylet. Nagykiterjedésű határában herceg Esterházy, Kóbor István plébános, az Erdöbirtokosság és a Legelőbirtokosság osztozik. Tizennyolc önálló iparost és két keres

1, kedőt foglalkoztat a község. „jj iw- "•JTTI- JJ^ KERKATESKÁND. Kisközség a letenyei járásban. Területe 682 katasztrális hold. 177 főnyi lakossága színmagyar és római katolikus vallású. A helyi közigazgatást Kovács György köziségi bíró intézi. Római katolikus felekezeti iskolája van egy tanerővel. Néhány hold kivételével a föld herceg Esterházy Pál tulajdona. Három önálló iparosa van, kereskedője nincs. KERKATÓTFALU. Kisközség a letenyei járásban. Területe 882 katasztrális hold. Lakosainak száma 288. Kivétel nélkül római katolikus vallású magyarok. A község vezetője Hóbor Imre. Két önálló iparosa, egy kereskedője van. KERKAÜJFALU. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 1231 katasztrális hold. Színmagyar lakosságának száma 179. Kettő kivételével református, a többi római katolikus. Közigazgatásilag a csesztregi körjegyzőséghez tartozik. A katolikus hivek lelki pásztora Holsedli Henrik plébános. A plébánia tartja fenn az elemi népis-, kólát, melyben két tanító vezetése alatt a környék tankötelesei az első oktatást nyerik. Huszonöt holdon felüli birtokosa 2, iparosa 1 Van. KESZTHELY. Nagyközség, a keszthelyi járás székhelye. Területe 13.857 katasztrális hold, 7974 hektár. Keszthely a Balaton nyugati részében fekszik, az egyetlen városjellegü község a Bai* laton partján. Évszázadokon át városi jelleggel birt és sokáig ^jelentős szerepet játszott Zala vármegye történetében. A budapesti Nemzeti Múzeumban, a sümegi Darnay

;-imúzeumban, továbbá a város tulajdonában és magánosok birtokában lévő leletek tanúsága szerint a mai Keszthely környékén már az őskorban is volt emberi település. E tárgyak részben pa* leslitkoraiak ; kezdetleges, napon szárított,, vagy tűzön égetett agyagedények, pala, homokkő-eszközök, kovapengék, nyilak, csontés agancstárgyak, részint pedig a neoslitkorból vajók. Sima, kemencében jól ki-' égetett, fejlettebb technikával megmunkált agyagedények, fejszealakú kövek íés más tárgyak mutatják, hogy az újabb kőkorszaknak a raleolittal szemben fejlettebb kulitúrszínvonalat képviselő idejében is éltek emberek a Balaton környékének eme részén. A bronz-kor emlékeit v örösirézből tisztán és más fémekkel összeötvözötten elő,» állított fegyverek és használati tárgyak reprezentálják. Egregyen 1875-ben, Csókakőnél 1882-ben sziklába vágott árokban a legrégibb kőkorból való tárgyakat és guggoló helyzetben, arccal kelet felé eltemetett csontvázakat találtak. A Georgiens kertjében 1879ben urnatemetőre bukkantak, ahol agyagfazekakba helyezett hamvakat és bronztárgyakat találtak. Tátikán még több ilyen ősi sirt tártak fel az utóbbi évtizedekben. A Krisztus előtti hatodik században kelták éltek a környéken, akiket Kr. e. 40-ben a gétákkal szövetkezett dákok leigáztak, nemsokára azonban ők is idegen fennlhatóság alá kerültek, mert a diadalmasan terjeszkedő római impérium ezt a földterületet is meghódította és Pannónia néven, mint provinciát, uralma alá hajtotta. Tra» jánusz császár Pannoniát, mint a hatalmas birodalom legészakibb provinciáját, a barbár népek betörései ellen várakkal erősítette meg. Ebből az időből valók a készt-. helykörnyéki várak. Tomaj, Cserszeg, Gyenes, Diás; VonyaarcVatehegv területén felszínre került római kori leletek bizonyítják, hogy ez a terület is be volt kapcsolva a fegyverrel terjesz,-! tett római kultúrközösségbe. Diokléciánusz és II. Valentiánusz császár idejéből való pénzek nagy mennyiségben .kerültek elő az