Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

225 tefl melegforrás értékét és jelentőségét, pénzt ós fáradságot nem kímélve megvetette a mai modern fürdőtelep alapját. 1907. március 1-én körjegyzőségét kapott Szent András, majd 1908-ban nevét Hévizezentandrásra változtatták. Időközben fölfedezték a hévizi tó rádióaktiv gyógyhatását és ezzel első gyógyfürdőink sorába emelke dett. A fürdőtelep fellendülésével kapcsolatban úgy fejlődésnek indult a község is. 1910-ben a volt nemzeti közbirtokosság tulajdonát képezett rétet felparcellázták, ez) fokozta a fejlődés és kiépülés tempóját. A háború alatt rengeteg beteg és sebesült? katona nyerte vissza egészségét a kiváló gy ógyhatású hévizi fürdőben. 1924-ben teljesen modernizálták a fürdőtelepet. Hévizszentandrás lakosainak száma 1910ben 303, 1920-ban 399, 1934-ben pedig már 674. A lakosok magyarok ós túlnyomórészt római katolikus vallásúak. A község vezetője Vajda Ákos körjegyző. Egyházilag az alsópáhoki egyházközséghez tartozik, amelynek plébánosa Rák Endre dr esperes. Felekezeti elemiiskolájában egy tanító látja el az oktatás feladatát. Tűzoltó és Levente Egyesület, valamint Iparos és Kereskedő Kör van a községben. Hévizszentandrás határának jórészét herceg Festetich György nagykiterjedésű birtoka foglalja el. Ónálló iparosok száma 49, a kereskedőké 17. Posta, távíró ós távbeszélő hivatal van a községben. Hévizszentandráshoz tartozik a hévizi fürdőtelep is. A tó maga 109 méter magasan van a tenger színe felett ős 33 Celsiusz fokos meleg forrás táplálja. Fenekét vastag rétegben borítja a kénes iszap, amelynek rádiumtartalmát ós radioaktivitását világhírű proefsszorok is kimutatták. Héviz Európa legjelentékenyebb iszapfürdői közé tartozik. A fürdőtelepen 150 vendégszoba van, de a községben is több szálloda és penzió áll az üdülök rendelkezésére. HOMOKKOMÁROM. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 2931 katasztrális hold. L&kósainak száma 1910-ben 353, 1920-ban 383, 1934-ben pedig 418, Ebből 417 magyar, 1 német. Vallásfelekezeti megoszlás szerint 414 római katolikus, 4 izraelita. A község a törökök kiűzése után létesült. Báró Essex Ferenc a kipusztult lakosság helyébe Koblenzből hozatott német telepeseket, akik számos új községet is alapítottak, köztük Homokkomáromot. A népművelés egy tanító vezetésével a római katolikus elemi iskolában folyik. A község vezetője Czifra László bíró, A lelki vezetést és a vallástanítást Bándy Ferenc plébános végzi, aki egyúttal a Levente Egyesület elnöke is. A községben nagykiterjedésű birtoka van herceg Batthyánynak. önálló iparosa 2, kereskedője 1 van. HOSSZÚVÖLGY. Színmagyar lakosságú kisközség a nagy kanizsai járásban. Területe 623 katasztrális hold. Lakosainak szama 1910-ben 353, 1920-ban 383, 1934-ben 410. Vallásfelekezeti megoszlás nincs, valamenynyien római katolikusok. A szájhagyomány szerint ezt a községet is báró Essex Ferenc alapította koblenzí német telepesekkel a török kiűzése után. A község vezetője Czigány Ferenc körjegyző és Schmiedt József községi bíró. Iskolája községi elemi népiskola egy tanerővel. Társadalmi egyesülete a Levente Egyesület, amelynek elnöke Hepper József községi tanító. Huszonöt holdon felüli birtokosa egy van

r Önálló iparosa 5, kereskedő 1. HOSZTÖT. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1270 katasztrális hold, 620 négyszögöl. Lakosainak száma 1910-ben 351, 1920-ban 391, 1934-ben 373. Mind magyar és római katolikus. A község vezetője: Horváth József körjegyző és Albert Ferenc bíró. önálló egyházának élén Kovács Károly plébános álL Római katolikus elemi népiskolája van. melyben Lehoczky Béla kántortanító végzi az oktatást, ö a Levente Egyesület veze tője is. A község határában két huszonöt holdon felüli birtok van. önálló iparosa 1, kereskedője 1 van. 13