Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

223 tetics grófi család birtokába került és az összekapcsolta a keszthelyi plébániával. Hahót maga eleinte két különálló község volt, Felsőhahót és Alsóhahót elnevezés alatt. A két község az idők folyamán össze épült és 1901. évben egyesítették a kettőt Hahót néven. Az a körülmény, hogy a község lakosai kivétel nélkül magyar anyanyelvűek és túl nyomó részben római katolikusok, arra enged következtetni, hogy a török hódoltság idejét kivéve, midőn a szerzetesek zárdá ját feldúlták, a hahótiak zavartalanul élték át a történelmi időket és a nagy vallási mozgalmak nem érintették. Idegen fnevű lakosai inkább lassú beszivárgás, mintsem történelmi hatások következtében települtek ide. Történelmére vonatkozólag a pannon halmi apátság könyvtárában és levéltárá ban találhatók bővebb adatok, itt őrzik a község történetére vonatkozó egykorú okmá nyokat is. Hahót lakosainak száma 1910-ben 2228, 1920-ban 2362, 1934-gen 2428. A község népesedése tehát állandóan emelkedő ten denciát mutat. Felekezeti tekintetben a lakosság a következőképen oszlik meg: római katolikus 2376, evangélikus református 5, ágostai evangélikus 1, görögkeleti 1, iz raelia 45. \ A község vezetője Román János községi főjegyző, Pakó József községi bíró. Plébánosa Niemetz Sándor. Az izraelita hitköz ség elsöke Rosenberger József. Az alsó- és felsőhahóti és tokospusiztai római katolikus elemi népiskola öt tanerőt foglalkoztat. Egyesületek: Levente Egyesület, elnöke Román János községi jegyző. Polgári Lövészegylet, elnöke Román János jegyző, önkéntes Tűzoltó Testület, parancsnoka Román János. Iparoskör, elnöke Kacsai Gyula. Köz ségi Mezőgazdasági Bizottság, elnöke vitéa Tabajdy Kálmán. Szövetkezetek: Hahót ós Vidéke Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja és a Hahóti Tejszövetkezet. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma tizenhét, köztük a községi közbirtokosság a történelmi fejlődést hűen tükröző elnevezésű csoportokban, mint például: Jobbágy Közbirtokosság, Szabados Közbirtokosság, Úrbéres Közbirtokosság. , önálló iparosok száma 29, kereskedők száma 6. Hahóton egykor zárdája volt a domonkosrendi apácáknak. Ezt a zárdát a Hahótot alapító Hahold egyik leszármazottja, Búzád fia, Arnold várispán alapította 1234-ben és gazdagon megajándékozta. A zárdaalapítás tényét hitelesíti II. Endre királynak Arnold rokonai részére kiadott kiváltságlevele is. HEGYMAGOS. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1398 katasztrális hold. A mai Hegymagos község területe és környéke már a római uralom alatt is lakott hely volt, bizonyítják a vidéken sűrűn elő forduló leletek. A középkorban a szigligeti várhoz tartozott, a vár tulajdonosainak birtoka volt. Tiszta magyar lakossága 1910-ben 628 főt, 1920-ban 607-et, 1934-ben pedig 633-at tett ki Valamennyi római katolikus. A község vezetője Kőműves Antal. Felekezeti elemi népiskolájában egy tanító működik. 25 holdon felüli birtokosok száma három, köztük özv. gróf Esterházy Pálné, Deym Izabella. Egyike azoknak a helyeknek, amelyeket! í. Ferdinánd 1535-ben a pannonhalmi főmo nostortól kezelési terhessége és kevés jövedelme miatt kicserélt. HEGYSZENTMIKLÓS. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 727 katasztrális hold. A község a tizenhetedik században épült település útján. Az itt először megtelepedett őslakók Keblenzből származtak, ma azonban a lakosság színmagyar )és római katolikus vallású. Számuk 463. A község vezetője Gyulay István kór jegyző és Reiner József községi bíró. Egyházilag a lakosság a homokkomáromi római katolikus plébániához tartozik, lelkipásztoruk Bondr Ferenc plébános. önálló iparosok száma 13, kereskedő egy. van. HERNYÉK. Kisközség a novai járásban. Területe 1711 katasztralis hold. Hernyék község a törökdúlás után kelet-