Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

215 tokosság saját kezelésében borkimérést is tart fenn a községben EGYEDUTA. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1491 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 1141, 1920ban 1177, 1934-ben pedig 1201. Egyetlen német nemzetiségű kivételével a lakosság magyar anyanyelvű. Felekezetileg 1196 római katolikus, 5 izraelita. A község vezetője Illésfalvy György körjegyző és Tóth Lajos községi bíró. Egyházi vezetője Krutzler József római katolikusl plébános. Egyeduta állami elemi iskolájában két tanerő oktatja a tanköteles gyermekeken. A község határáhan gróf Andrássy Sán dórnak és az egyedutai volt úrbéres köz birtokosságnak van nagyobb kiterjedésű bir toka. Kilenc önálló iparos és három kereskedő él a községben. ESZTEREGNYE. Nagyközség a nagykanizsai járásban. Területe 3454 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 1283, 1920ban 1144,, 1934-ben 1413. Valamennyien magyarok és római katolikusok, 9 izraelita kivételével. Eszteregnye hajdan a veszprémi püspökség birtoka volt. 1390-ben csere útján a Kanizsay-család tulajdonába jutott. Házasság; révén a XVI. században Nádasdy Tamás nádor birtokába jutott, majd 1569-ben Kanizsa várával egyidőben a királyi koronajószágok sorába került. A török 1470 körül járt először e vidéken. A XVII. század elején a többi kanizsa körüli falvakkal együtt elpusztult, de pár év múlva újból benépesült. Kanizsa felszabadítása uán báró Gyöngyössy Nagy Ferenc dunántuli «vice» generális vette meg, akitől az Inkey ós Szapáry családok, majd a Batthyányak szerezték meg. Lakói magyarok voltak, de az idők folyam mán szláv vér is keveredett közéjük. Az olső úrbéri rendezés 1769-ben, a tagosítás pedig 1866-ban volt. 1867 után körjegyző-, ségi székhely, de pár év múlva a székhely Tormásra került át. Új jegyzőséggé 1923-ban alakult, nagyközséggé pedig 1928. évben. 1870-ben a község fele leégett, de hamarosan újra felépült. 1886-ban templomot, tíz évvel később pedig új elemi népiskolát építtetett a község. A község új plébániája 1928 augusztus 15-én alakult. 'Plébános'á Kohl Gyula. A község vezetője Dani György bíró és Bánfalvi József jegyző. Községi népiskolája három tanerőt foglalkoztat. Egyesületei : önkéntes Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület és Polgári Lövész Egylet, amelyeknek Bánfalvi József községi jegyző a vezetője. A község határában Batthyány-Strattmann hercegnek van nagyobb kiterjedésű birtoka. Ezenkívül a község és a Haba-örökfeßök rendelkeznek 25 holdat meghaladó birtokkal. önálló iparosok száma 11, kereskedőké 2. Egykorú oklevél bizonysága szerint is Eszteregnye még a XVII. század végén az Inkey-család birtoka. 1690-ben Inkey János nádori adományt vesz eszteregnyei birtokára. ESZTERGÁLY. Kisközség a pacsai járásban. Területe 2570 katasztrális hold. Lakosainak száma 778, valamennyien magyarok és római katolikusok. A község vezetője Horváth József községi bíró. Közigazgatásilag és egyházi lag Esztergály Zalagrótihoz tartozik és történeti fejlődése is párhuzamos e községével. Római katolikus elemi iskolája két tanítót foglalkoztat. A község társadalmi egyesületéül a Közbirtokosság tekinthető, amelynek elnöke Wurczel Ernő. A zalavári apátság itt fekvő birtokán kívül a Közbirtokosságnak van még 25 holdat meghaladó birtoka. önálló iparosok száma 14, kereskedőké 2. FELSÖDÖRGICSE. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 1146 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 252, 1920ban 219, 1934-ben 236. A színmagyar lakosság felekezeti megoszlása a következő: római katolikus 122, evangélikus református 25, ágostai hitvallású evangélikus 74, fe-