Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

212 DABRONC. Kisközség a sümegi járásban. Területe 3510 katasztrális hold. A lakosok száma 1130, színmagyar. 99.4 százalék római katolikus, 0.6 százalék izraelita. A község vezetője Balog János bíró. A gógánfai plébániához tartozik. Plébá nosa Huszár Gyula. Római katolikus elemi iskolájában két tanító működik. A körjegyzői hivatal vezetője Mráz Kálmán. Utolsó postahivatala ötvöspusztán. Egyesületei : Levente Egyesület és Pol gári Lövészegylet. A község keletkezésére vonatkozó adat nincs, bizonyos azonban, hogy az Árpádházi királyok korában már létezett, mert 1281ben említés történik róla több oklevélben. A latin írások szerint «Dobrunt» volt a község régi neve. Egykorú okiratban «Dabrou» néven is szerepel. 1716-ban «Dabron» birtoka iránt, melyet tőle elidegenítettek, ellentmond. DIÖSKÁL. Kisközség a pacsai járásban. Terüleet 3633 katasztrális hold. Lakosok száma 1910-ben 1474, 1920-ban 1570, 1934-ben 1658, színmagyar, 99.8 szá zalékban római katolikus, 0.2 százalékban izraelita. A község vezetője Szladovics István köz ségi bíró, Marton Ferenc körjegyző. A katolikus parkóia élén Z. Czigány Gyula es peres-plébános áll. Elemi iskolájában négy tanító végzi a tankötelesek oktatását. Egyesületei: Lövész Egyesület és önkéntes Tűzoltó Egyesület. A 25 holdon felüli birtokosok száma 9. önálló iparosok száma 16, kereskedőké 4 Régi nemesi község, régi neve Holub sze rint «Bürgen» volt, ami valószínű német eredetre vall. A község földjét Rajky Bene dek udvari jegyző kapta. A szlávokkal is ke veredett az őslakosság, ami kitűnik egyes községbeli ősi családnevekből. DOBSI. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1366 katasztrális hold. Lakosainak száma 840, magyar 829, né met és horvát 1—1, cigány 10, ebből 3 ágostai hitv. evangélikus, a többi római katolikus. A község vezetője Dordia Károly községi bíró. A körjegyzői hivatal vezetője Kármán Endre körjegyző. Községi elemi és általános továbbképző iskolájában két tanító működik. • Társadalmi egyesületei : Levente Egye sülét, Polgári Lövészegylet, (mindkettő elnöke Kármán Endre körjegyző). Dobsi hegy község elnöke: Sandy Mihály községi tanító. A községi Olvasókör elnöke Szak Gábor Legelőtársulat elnöke: Csonka János. Volt Úrbéres Erdőbirtokosság elnöke Szak Gá bor. Szövetkezete egy van : Hangya Fogy asz tási és Értékesítő Szövetkezet. A lakosság csupa kisbirtokosokból áll, 25 holdon felüli birtokos egy sincs, önálló iparosok száma 11, kereskedőké 2. Története. Dobsi község a letenyei járásban, a Kerka völgytorokban fekszik, most három oldalról nedvesebb réttel, régebben mocsaras erdőségekkel volt körülvéve. E mocsaras területek alkalmassá tették a vé delemre. A község határában talált kőbalták és kőeszközök bizonyítják, hogy már a leg régibb időben is voltak lakói. A község leg régibb háza is egy, a mocsaras terület szélére kikönyöklő dombon épült s hogy vár szerűleg használták, igazolja az a tény, hogy csillagforma védősánccal volt körülvéve, melyben ma is élő tanuk szerint, mely víz kerülte meg az épületet. Az épület alap falai, boltívei mind vár voltát igazolják. A mellette elhaladó törvényhatósági út híd S'a a nép nyelvén «Szentey-hid» nevet viseli régi birtokosairój. s a vele szemben levő terület «Sándor vára» névvel él a köztudatban. Dr. Holub József Zalavármegye középkori történetében megemlíti Dabrony várát, mely a Kerka torkolatvidékén feküdt, vizi vár volt, IV. vagy Kún László adományozta királyi birtokot Mihály mesternek. A tö rökkel vívott küzdelmekben cserélhette fel a nevét Dabrony helyett Dobri-ra, miután a töröknek behódolt terület határvára volt 1848-ig 10—12 nemesi család birtoka volt az egész község területe. Ismertebb nevük: Ebergényi, Tánczos, Szenthe, Bende, Sz«csődy, Józsa, Salamon, jó magyar nevek, melyek tulajdonosai mint köznemesek éltek itt. Gazdagságban éltek s nem tudtak va