Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

209 Története: A község eredetéről semmiféle adat nincs. A felsőszemenyei plébánián őrzött Canonica Visitatio szerint jobbágyközség volt ós a herceg Esterházy család birtokához tartozott. Valószínű tehát az a föltevés, hogy a község első lakosait az Esterházy hercegi család telepítette le a 18. században. Nincs kizárva azonban az eem, hogy a község területe a középkorban Felsőszemenye községhez tartozott és csak a 18. században alakult önálló községgé. CSERSZEGTOMAJ. Színmagyar lakosságú kisközség a keszthelyi járásban, területe 1532 katasztrális hold. . Lakosainak száma 2068, közülök 2067 római katolikus ós 1 nazarénus. Oserazegtomaj eredetileg Keszthely szőlőhegye volt. Állandó lakosok csak a török hódoltság idején telepedtek le a hegyen, ugyanis a keszthelyiek egy része a súlyos adóterhek és a vegzaturák miatt kiköltözött a városból. Ettől kezdve szerepel mint lakóhely. Az idők folyamán a 8 kilómé ter szélességben fekvő hegyközség Keszthely után a járás legnagyobb lélekszámú községévé fejlődött. A község vezetője : Dér Rezső községi jegyző, Varga Kálmán községi bíró. A katolikus hívek lelki vezetője Stefaits Aladár apátplébános. Ugy a cserszegi, mint a tomaji részen egy-egy állami népiskola működik, két, illetve három tanerővel. i Társadalmi egyesületek: Faluszövetség, el nöke Budai Ferenc, Levente Egyesület, el nöke Budai Ferenc, Polgári Lövészegylet, vezetői Bélién Károly és Torma János. önálló iparosok száma 7. CSESZTREG. Kisközség a csonka alsólendvai járásban, Zalavármegye délnyugati részén. A község a Kerka kies völgyében épült, határának egy kis része a Kerka patak két ága közó ékelt és így mintegy szigetet képez. A község határában levő dombok a Nóri Alpok mellékágai, mint a muraközi h«gyek. Északról a Kerka völgye, keletről és délről a lenti, rédicsi és gólicai dombokig terjedő síkság határolja. Lenti felé a síkság mélyül, Rédics felé némileg emelkedik. Osesztreg határa 2757 katasztrális hold, ebből 1458 hold szántó, 33 hold kert, 499 hold rét, 94 hold legelő, 522 hold erdő és 148 tiold a beépített terület, a tulajdonképeni belsőség. E terület kataszteri tiszta jöve delme 14.136 aranypengő. A termőtalaj ezen a vidéken nehezen művelhető és jó trá gyázás mellett is csak gyér termést ad. Hogy a lakosság mégis boldogul, az ritka józanságának, vasszorgalmának és igényte lenségónek tudható be. Legnagyobb birtokosa a közbirtokosság, ennek 357 katasztrális hold erdeje van, utána következik Csesjztreg község, mint jogi testület 192 hold ingatlannal, majd a római katolikus plébánia 51 hold birtokká'. A többi birtok megoszlása a következő : csak házzal bír 14. Egyholdon aluli birtokos 34 1—3 holdas gazda 74. 3—6 holdas 75. 6—10 holdas 73. 10—15 53. 15—20 holdas 11. 2000 holdas 9 és 30 holdon felüli birtokosok száma 2. A birtok tehát kizárólag kisgaz dák kezén van. Maga a köas|ég a Kerka-patak egyik me.' lékágának két partján fekszik. Utcái tiszták, rendezettek, a házak előtt virágos kertek A déli rész összezsúfolt, rendezetlen há>. csoportjai már úgy tűzrendészeti, mint egészségi és közlekedési szempontból erősen k> fogásolhatók. Épületeinek száma (1928-ban) 256. Mind földszintes épület, egyharmada ma is zsup pal fedett. Csesztreg a csonka alsólendvai járás ósxa ki részének, a zalabaksai, reszneki, szent györgyvölgyi és a csesztregi körjegyzőségek községeinek, tehát mintegy 12.000 léleknek természetes központja. Itt találkoznak azok a fontos utak, amelyek a környék forgal mát lebonyolítják. Csesztregen van a re mai katolikus plébánia is, amelyhez a köz. ségből és a környékből mintegy 5000 főnyi Jiívőisereg tartozik. A hét községből álló csesztregi körjegyzőségnek — vezetője Feisz László körjegyző — itt a székhelye. Itt van a 15 főből álló csendőrőrs. Itt lakik a kör orvos, és körállatorvos, és a járási megyei útbiztos. Van a községnek gyógyszertára, postahivatala, 3 tanerös római katolikus nép iskolája. Csesztreg község lakosainak száma 1910 ben 1170, 1920-ban 1264, 1928-ban 1276, ben pedig 1211. Valamennyien magyar anyanyelvűek, két horvát nemzetiségű kivéte13