Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
201 ség délkeleti kiszögeléseinek tövében, szőlőskertek közepette, tíz nyaralóházzal és fürdő egyesületével egyre keresettebb üdülőhelye a Balatonnak. Állandó vendégek száma 450— 500, átutazó ugyanennyi fordul meg a köz ségben. Kirándulóhelye a keszthelyi hegység és a közeli Szent Mihály-kápolna dombja. Vasútállomása és hajókikötője van. BALATONHENYE. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 2486 katasztrális hold. Népessége egyre csökken. 1900-ban 674. 1920-ban 266, jelenleg 617 lakósa van. Val lási megoszlás alapján: 226 római katolikus, 254 református, 64 ágostai hitvallású evan gélikus. Mind magyar. Egyike hazánk legrégibb községeinek. Kál harka törzsbirtoka volt, a község egyik dűlőjét ma is harkai dűlőnek nevezik. Élén Kiss Kálmán községbíró áll. Helyi egyházi vezetőjük csak a reformátusoknak van. A római katolikusok és a reformátusok külön felekezeti népiskolát tartanak fenn egy-egy tanítóval. A község határa 13 huszonöt holdon felüli birtokra tagozódik. önálló iparosa 5, kereskedője 1 van A Balatonhenye melletti hegy oromzatán egy hosszúkás, meredek sziklasort lehet látni, melyet «Törökhalál»-nak neveznek. Azt tartja róla a néphit, hogy innen valamikor egy egész török csapat ugratott le a magyarok elől menekülve a mélységbe. Az itt eszközölt ásatások rengeteg görbe török kardot, nyilat, szablyát és buzogányt hoztak napfényre. A helység különböző részein találnak időnként római kori sirokat is. BALATONKÖVESD. Kisközség, ezelőtt a tapolcai, jelenleg s balatonfüredi járásban. Területe 1259 katasztrális hold. Lakóinak száma 1920-ban 277, jelenleg 317. Nemzetiségei: két német, egy szerb. Vallási megoszlása: 144 római 'katolikus, 1 görögkatolikus. A község vezetője Patonai János bíró. Helyi lelkészük csak a reformátusoknak van Németh János személyében. A római katolikusok a vallási élet és közösség fokozására egyesületet alapítottak, melynek elnöke Rüll Ferenc. A község iskoláját a reformátusok tartják fenn. Egy tanító végzi a község ifjúságának nevelését. Van Dalegyletük, Pomotyay Lajos igazgató tanító karnagy vezetése alatt és Népház Egyesületük. Elnök Meretei Imre. A községhez tartozó föld nagyrésze a Balatonkövesdi Nemesi Közbirtokosság kezében van. önálló iparosa 7, kereskedője 1 van. BALATONMAGYARÖD. Nagyközség a kanizsai járásban. Területe 5110 katasztrális hold. Lakosainak száma egyre csökken. Mígi 1900-ban 1334, 1920-ban 1326 főnyi népessége volt, jelenleg csak 1240 lakója van, Egységesen magyarok és római katolikusok. A községet honfoglaló őseink alapíthatták, mert már Szent István alapítólevélben megtaláljuk Mogyorod néven. 1327-ben Mogoroth, 1341-ben Magarad, 1461-ben Magyard, 1568-ban Magyarod néven említik a feljegyzések. A község a zalavári apátságnak fizetett dézsmát, 1568-ban azonban a török kezébe került. A község jellege 1848-ig úrbéres község volt. 1924 április l-ig mint kisközség a kiskomáromi körjegyzőséghez! tartozott, azóta önálló nagyközség. A község vezetője Sátonyi Károly jegyző. A katolikus hi vek lelki vezetése dr. Sárközy Lajos, kiskomáromi esperes plébános hatáskörébe tartozik. Iskolája római katolikus elemi iskola, melyben három tanerő dolgozik a népneve lésen. Sótonyi Károly jegyző vezetése alatt ket egyesület működik: önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Levente Egyesület. A község keretén belül a Balatonmagyaródi Gazdák Tejszövetkezete dolgozik a tejtermékek értékesítésén. Hasonló céllal alakult az Úrbéres Közbirtokosság, mely jelen tős földbirtok felett rendelkezik. A Buda pesti Központi Papneveldének és négy birtokosnak van még nagyobb birtoka a nagykiterjedésű határban. 14 önálló iparosa és 5 kereskedője van.
