Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

199 sülét és a Levente Egyesület. Mindkettőnek' elnöke Sipcsey József. Az önkéntes Tűzoltó Egylet parancsnoka Kazay Lajos. Három huszonöt holdon felüli birtokosa van. Igen kifejlett a közbirtokosság. A lakosság két egyesülésbe: a Nemzeti Közbirtokosság és a volt Úrbéres Közbirtokosság érdekkörébe tartozik. Balantonparti fekvésénél fogva igen nagy fejlődési lehetőség nyilik meg a község előtt a Balaton felkarolásával kapcsolatban. önálló iparosa 18, kereskedője 1 van. Balatonarács nyaralótelepe a községtől a Balaton felé esik és tulajdonképen Balatonfüred telepével összeépült, mintegy félszáz) nyaralóházból áll. A svájci mintára épült Balatonfüredi Erzsébet Szeretetház, a község határában áll. Nyaralók a községben is megszállnak. Vendégek száma 800—1000 állandó, 300 átutazó. ' r ' Balatonarács régi temetőjében nyugszik a Balaton fáradhatatlan kutatója: Lóczy Lajos A Tamáshegyről páratlanul szép kilátás nyilik a Balatonra. A szépséges Koloska-. völgyben régi kolostor maradványai láthatók. Vasútállomása van. BALATONCSICSÖ. Kisközség, régebben a tapolcai, jelenleg a balatonfüredi járásban. Területe 2289 katasztrális hold. Népessége az utóbbi években csökkent., 1900-ban még 533, 1920-ban 453, jelenleg 452 lakósa van, ebből 246 magyar, 206 német. Vallási megoszlás szerint 447 római katolikus, 1 református, 2 ágostai hitval lású evangélikus, 2 izraelita. Csicsó igen régi eredetű, de keletkezéséről és korábbi sorsáról adataink nincsenek. A község lakossága 1740. előtt tiszta magyar és római katolikus, református és ágostai hitvallású evangélikus volt. A veszprémi' püspökség, mint földesúr a körülbelül fele rész lakosságot kitevő reformátusokat a kiköltözésre kényszerítette. Ezek az 1740 — 1770-es években a szomszédos hasonló vallású községekbe költöztek és helyükbe a püspökség bajorországbeli római katolikus vallású telepesekett hozatott. Ezek még mosd is anyanyelvüket beszélik ós a község lakóinak csaknem felét képezik. 1848-ig béres község volt. A község vezetője Torma József bíró. A kétnyelvű római katolikusok pásztorálását dr. Szalai Miklós plébános végzi. Iskoláját a római katolikusok tartják fenn. Egy tanítója van. Társadalmi egyesületei: a Polgári Lövész Egyesület Steixber János, és a Levente Egyesület dr. Szalai Miklós elnökletével.] Huszonöt holdon felüli birtokosa 5 van, közöttük a közbirtokosöág. önálló iparosa 8 van. BALATONFÜRED. Nagyközség a balatonfüredi járásban. Területe 5715 katasztrális hold. Balatonfüredet legelőször a Budán, 1298ban III. Endre által kiadott oklevél említi. Ez a királyi adománylevél «a Balatonra dűlő falut minden hasznaival» a tihanyi apátságnak ajándékozta, egyéb históriai nyomokból pedig arra kell következtetnünk, hogy a község már valószínűleg az első árpádházbeli királyaink alatt fennállott. Zeiler «Zentenniarium Germaniae» című művében 1632-ben ír először Balatonfüred gyógyfürdőről, amikor még a szénsavas források Tihanyhoz tartoztak. Turóczi 1768ban szintén «tihanyi források» név alatt (említi a füredi ásványvizet. Balatonfüred régibb neve csak «Füred» volt, amit bizonyít az 1695-ből máig fennmaradt községi pecsétnyomó, amelynek körfelirata így szól: «Füred falu pecsétje 1695.» i Balatonfüred ma egyike a leghíresebb bálatonkörnyéki fürdő és gyógyhelyeknek, nemcsak mint balatoni, hanem főként és elsősorban mint szénsavas gyógyfürdő. Állítólag már a rómaiak is ismerték forrásainagy gyógyító hatását. A bencés apátság a 17. század óta gondoskodik a forrásokról. 1748-ban ötszobás;, kis fogadót építettek a források mellé. Balatonfüred már a 18 .század vége felé kedveno találkozóhelye volt a zalai nemes családoknak. Népszerűsége azóta nőtt és országossá, majd európai hírűvé terebélyesedett. Itt tartja évről-évre a magyar orvostársadalom is kongresszusait. . Széchenyi István gróf, Deák Ferenc, Kisfaludy Sándor már a mult század derekán