Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

196 ságának száma 1900-ban 165, 1920-ban 148. jelenleg 155. A község vezetője Végh Márton községbíró. A körjegyzői hivatal Andráshidán van. Ugyancsak ide járnak iskolába a tanköteles fiatalok is. Iparosa, kereskedője nincs. ARANYOD. A nemrégiben egyesített Alsó- és Felső aranyodból alakult kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 934 katasztrális hold. Lakossága színmagyar. Vallás szerint: 478 római katolikus, 38 ágostai hitvallású evangélikus, 6 református, 2 izraelita. A község vezetői : vitéz Vattay Lukácsi körjegyző és Kovács János községbíró. Külön egyházközsége és iskolája ninos. Társadalmi kultúregyesülete a Polgári Lövész Egyesület, és az önkéntes Tűzoltó Egyesület, vitéz Vattay Lukács elnökletével. Gazdasági egyesülete a Legelő Társulat Mágl Károly vezetésével. Határában három nagyobb földbirtok fekszik. A gazdag község kilenc önálló iparosti foglalkoztat. Kereskedője egy van. ASZÓFÖ. Kisközség, régebben a tapolcai, jelenleg a balatonfüredi járásban. Területe 1447 katasztrális hold. Lakóinak száma 1920-ban 401, most 387. Nemzetiségi megosztás nincs. Vallásfelekezeti megoszlása: 372 római katolikus, 10 református, 5 ágostai hitvallású evangelikus. A község már Szt István korában létezett és a tihanyi apátsághoz tartozott. A tizenegyedik század végén elpusztult és Sodomár esztergomi érsek 1197-ben egy okmányban, mint pusztát emliti. Később Azonfeü néven ismét helység volt. 1552-ben a törökök elpusztították, a falu népe elmenekült. Csak lassan népesült be újra. Aszófői és örvényes között egy átmenetikori templom romjai láthatók. A község vezetője Cséry Zoltán körjegyző. A túlnyomó katolikusság lelkipásztora Högyészi Armand. Római katolikus elemi népiskolája van egy tanítóval. Társadalmi egyesülete a Polgári Lövész Egyesület, elnöke Bagoly

0 Lajos állomásfőnök. Határában jelentős birtoka van a tihanyi apátságnak és négy kisebb birtokosnak. Aszófő, mint fürdőhely, ma még meglehetősen kezdetleges. Alig 50 vendég fordul meg itt évente. Fő nevezetessége, hogy itt áll a Balatonvidéki Villamosművek Részvénytársaság 1913-ban üpült központi áramfejlesztő telepe, mely a Balatonvidék legnagyobb részét látja el villamosárammal. Az áram díja azonban a hosszú távvezetékek következtében a budapestinek csaknem háromszorosa. .önálló iparosa van 8, kereskedője 2. ÁBRAHÁMFÜRDŐ. Egészen újkeletü fürdőhely a Balaton part-, ján a tapolcai járásban. Huszonöt nyaralóház áll itt az üdülők rendelkezésére. Évente átlag 350—400 fürdővendég látogatja, de Igen sok azoknak a turistáknak a száma is, akiket Ábrahámfürdő festői környéke és kirándulóhelyei vonzanak ide a termés^zetí megtekintésére. Kirándulóhelyei a salföldi pálos kolostor és csúcsíves templom romjai. (Lásd még a 259 Salföld helyiség ismertetésénél). ÁBRAHÁM. Salfölddel közigazgatásilag egyesített kisközség a tapolcai járásban. Lakosainak számát, nemzetiségi és felekezeti tagozódását, valamint a község vezetőit lásd «Salföld» címszó alatt. Ábrahámnak Salföldtől független, külön római katolikus plébániája van, amelynek vezetője Varga Sándor plébános. Ugyancsak önállóan tartja fönn az ábrahámi katolikus egyházközség felekezeti, elemi népiskoláját is amely egy tanítót foglalkoztat. Ábrahám csak a legújabb időkben öltött község jelleget, hosszú évszázadokon keresztül pusztaként szerepelt. (Ábrahám-puszta.) így említi a zalavármegyei községet ismertető multszázadbeli kútforrás, a Hayden Dénes-féle gyűjtemény is. Ábrahám közel a Balatonhoz, Tapolcától gyalog alig egy órányira fekszik, jó bort termő szőlőhegy aljában. Keletkezése még az Árpádházi királyok