Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

194 hely volt. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyeket a határában feltárt sírokban találtak. Dr. Lipp Vilmos premontrei kanonok, a keszthelyi gimnázium igazgatója az alsópáhoki mezőben, a Hévizdomb nyugati lejtőjén végeztetett ásatásokat, ahol nagykiterjedésű sírmezőre akadt. A leletek és a velük kiásott érmek arról tanúskodnak, hogy Alsópáhok már a nyugat-római császárság idejében jelentős település volt. Később kiderült, hogy az; érmek valószínűleg a IV. századból valók. Alsópáhok hazánk okleveleiben Hoosypak, Beurpah, Kiraütyapah s tévesen Zuzzinpach neveken fordul elő. Kezdetben Zalavárhoz tartozó várföld volt, melyben «Castreusis pelliparius-»o tábori cserzőmesterek laktak s valószínűleg innen, mivel lakosai bőrkészítéssel foglalkoztak, nyerte Beurpah (Bőrpah) elnevezést A zalavári apátság alapítólevelében 1019-ben Szent István Pachiot az apátságnak adományozott tizedes-falvak között sorolja fel. 1259-ík évben Pach zalai várföldet István ifjabb király Choppon fiának, Andrásnak adja visszavonhatatlanul Marburg alatt s egyebütt teljesített hű szolgálataiért Béla király, István atyja, ugyanezen várjobbágyi birtokot 1262-ben István pozsonyi gróf kérésére Hemár fiának, Imrének adományozta. V. István király Pák földet a nyulak szigetén lévő apácakolostornak a mai Margitszigetnek adta és ezen adományát 1272. évben kelt királyi levéllben megerősíti. 1289-ben Lukács mester, Zala megye főispánja birtokolta Páhot. A következő századok alatt számtalanszor cserélt gazdát ez a birtok. Végül. 1560-ban Ferdinánd király a két Páh nevű birtokát átengedte a veszprémi püspöknek, a sümegi vár urának. 1574-ben a Páh-ok is török uralom alá kerültek. 1618-ben Hosszúpáh teljesen leégett. 1629-ben a félhold uralma ezen a vidéken véget érhetett, mert ekkor a veszprémi püspök Hosszú- vagy Alsópáhokot elhagyott állapotban átvette. 1642-ből pedig már hiteles történelmi! adat áll rendelkezésünkre, melyből megállapíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a veszprémi püspök birtoka volt. Alsópáhok a püspök uradalmi joghalósága alatt, mint a sümegi várbirtok kiegészítő része, csendes békében élt. Legfontosabb eseménye ebben a korban a püspök 17.78-ban kelt rendelkezése, melylyel a plébániát Felsőpáhokból ide helyezte át és ezzel a régi Pah nevű község központjává tette Alsópáhokot. A jobbágyság felszabadítása után az 1859. évi tagosítás adta meg a községnek a fejlődési lehetőséget. A felszabadult jobbágyság beltelkeket nyert önálló tulajdonul és ezzel 1870. körül megkezdődött Alsópáhok szabad élete és fejlődése. Alsópáhok különösen az utolsó /kél évtizedben fejlődött sokat. Hévízfürdő ugyanis Alsópáhokhoz tartozik és a hires fürdőhely élénk gazdasági életet kölcsönöz anyahelyének, Alsópáhoknak is Ezzel magyarázhatjuk a község népességének 1920. óta tapasztalt szokatlan növekedését. 1920-ban 1157 lakója volt, most 1262. A község vezetője Takács Mihály körjegyző és Bertók Márk községi bíró. A csaknem teljesen katolikus lakosság lelki vezetése Kák Endre apátplépános hatásköre. Az ő védnöksége alatl működik a római katolikus elemi népiskola is, melyben három tanerő végzi a község fiatalságának oktatását. A község határában nagy birtoka van a veszprémi püspökségnek. Élénk gazdasági életének fokmérője a két tejszövetkezet, a j'éggyár, a gőzmalom. Tizennégy önálló iparosa és négy ke reskedője van. ALSÓSZEMENYE. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1122 katasztrális hold. Lakosainak száma 391; ebből 1 horvát a többi magyar. Valamennyien római katolikusok. A község egyike hazánk legrégibb településeinek. A XVIII. századijg Felsősze meny ével együtt alkották a Ferencesrend egykori nagymúltú székhelyét, Szemenyét. A XVIII. század végén, vagy a XVIIII. század elején a Mura választottai