Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Nagykanizsa története

188 építést is. A kórház kibővítése és a zeneiskola felépítése azonban túllépte a hitelkeretet és a város ismét nagy nehézség előtt állott. Szerencsére ekkor befejeződött a kormány tárgyalása a vidéki városoknak nyújtandó hitel kérdésében és Nagykanizsa 14 milliárdot kapott ebből az alapból. Az eddigi kölcsönök kifizetése után megmaradt összeg azután lehetővé tette a további beruházási munkák zavartalan folytatását. A trianoni békében Zalavármegye is területi veszteséget szenvedett, ez szükségessé tette a közigazgatási beosztás módosítását. Az új határozat értelmében a nagykanizsai törvényszék területe Zalaegerszeg javára megkisebbedett, ami érzékeny csapást jelentett a kanizsai ügyvédekre. Üj munkalehetőséget jelentett a város szegényeinek a városi park és temető rendbehozása, a közvilágítás kifejlesztése. Ezek a közmunkák egészen átalakították a város arculatát. Hihetetlen rövid idő alatt eltűnt a világháború és a proletárdiktatúra elhanyagoltsága és Nagykanizsa csakhamar az ország egyik legszebb és legkultúráltabbb városa lett. Ennek az újjászületett városnak szólt gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szeptember 10-i látogatása. A miniszter megelégedését fejezte ki a város vezetőségének és egy leánylíceum felállítását igérte meg. Kedves ünnepséget tartott Nagykanizsa október 3-án. A világiháborúba elvitt harangokat csak most tudták pótolni a társadalom hatnatós segítsége folytán. Rott Nándor veszprémi püspök szentelte fel a négy új harangot az egybegyűlt hívők megilletődése köziben. És amikor 10 esztendő után ismét végigömlött az őszi nafpfiényben fürdő városon a harangszó, mindenki úgy érezte, hogy egy újabb, szebb jövő hajnalát hirdeti érces szavával. Nagykanizsa hálás polgársága nem felejtette el, hogy mivel tartozik Kállay Tibornak. November 3Ö-án a díszgyűlés Kállay Tibort Nagykanizsa díszpolgárává választotta és örley György közjegyző meghatott szavakkal tolmácsolta a város háláját és ragaszkodását jótevőj ük neki., A következő évben újult erővel indult meg a közmunka és a város terjeszkedése. Felépült a kiskanizsai új elemi iskola, tető alá jutott a régóta áhítozott színház is, mely az Úránia rt- vezetése alatt a színiévad után is a város első kultúrtényezője lett mozi-, hangverseny- és operaelőadásaival. A még hátralevő közmunkák elvégzésére újabb kölcsön volt szükséges. Sabján polgármester személyesen tárgyalt a pénzügyminiszterrel a bitel ügyében, melyből a Vécsey-utcai új elemi iskola, a piarista konviktus felépítését, a kórház és a vágóhíd végső átépíétsét s a csatornázás és vízvezeték kibővítését akarták elintézni'. Ennek az évnek az őszén két fontos közigazgatási módosítás történt. Szeptember elsején megszűnt a lakáshivatal, nemsökkal később pedig kijött a tisztviselői létszámcsökkentő törvény, melynek foganatosítására alakult bizottság 108 főben állapította meg a közigazgatás zavartalan menetét biztosító tisztviselői kar létszámát. Szeptemberben kezdte meg működését az új zeneiskola Vannay János zeneszerző Igazgatása alatt, október lO^én pedig a város sportolói ünnepelték a N. T. E. 60 éves jubileumát. Ez a két adat nagyon