Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zalaegerszeg története

157 pusztulásba taszítsanak? Vagy pedig teljesítsék a parancsot, meghu­nyászkodjanak, hűséget fogadjanak az elnyomó zsarnoknak és ezzel örök időkre érdemtelenné váljanak a magyar névre? Soha sorsdöntőbb pillanatokat nem élt át Zalaegerszeg, mint ezekben az órákban, amikor élet és halál, de egyben becsület és gyalázat felett is kellett dönteni. Az egész város léte forgott most kockán. — Mit kell itt tenni? — töprengtek a városi urak, érezve a rájuk háramló felelősség súlyát. Sok idő nem volt, határozni kellett, mert a tábornok nem várt. Máris felvontatta ágyúit az Egerszeg feletti dombokra és csöveit egyenesen a város szívének irányítva mutatta, hogy el van szánva a legvéresebb retorzióra, ha nem teljesítik a parancsot. És az egerszegiek határoztak. Azt tettek, amit lehetett. Meg­adták a tábornoknak a kívánt hűségnyilatkozatot, hogy megmentsék a várost, a védtelen polgárok, anyák és gyermekek életét, de még^­s e m jutottak ellenkezésbe saját me g győződd ésü kel. Tekintettel arra, hogy a tábornok az adott nyilatkozattal nincs meg­elégedve, kimondották és jegyzőkönyvbe foglalták a következőket: ; «...Jóllehet országunk sarkalatos, — és eddig dicsőén ural­kodott koronás fejedelmeink által szentesített törvényeink szerint egyedül csak törvényes és koronás fejedelmünknek tartoznánk hűséget és engedelmességet esküdni, azonban a felséges cs. és kir. uralkodóházhoz való tántoríthatatlan hűségünket ezáltal is még inkább bebizonyítani kívánván, azon biztos remény­nél fogva, miszerint ő cs. és kir. Felsége Első Fe­renc József die ső előd ei p éldájáraorszá gunk tör­vényei szerint Szent István, a magyarok dicső első királyának küldetett szent koronával magát szintén m le gj k o r o n á z t a t n i fogja, az átadott, de a tá­bornok által visszaküldött nyilatkozat, vagyis közgyűlési vég­zés, újra máskép leíratni és végül a 3^ik pontnál ahelyett «hogy jelenleg is koronás királyuknak hűséiget és engedelmes­séget ajánlanak», ezen szavak: «úgy ezután is alkotmányos csá­szári és királyi Felségünknek hódolva hű és engedelmes jobbá­gyai szinte maradni kívánunk» — tétetni rendeltetik». A tábornok elolvasta az új szöveget és — elfogadta. A hűségnyi­latkozatot, amit akart, megkapta. Sokkal inkább katona volt, sem­hogy észrevette volna a «koronás» szó helyére becsempészett és azzal egyébként teljesen azonos értelmű «alkotmányos» jelző jelentését. így az egerszegiek megmentették városukat, anélkül, hogy gyalázatot idéztek volna a fejükre, hiszen a hűség nyilvánítása a magyar alkotmánynak szólt, Ferenc József személyével kap­csolatban viszont csak annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy «meg fogja magát koronáztatni». Ez az egész epizód, aminek megtörténtét hiteles akták bizonyíl­ják, ékes bizonyítéka annak, hogy az egerszegieknek nemcsak a szívük, de az eszük is a helyén volt és nemcsak bátorságért, de böl­cseségért sein kellett a szomszédba menniök. A tábornok beérve a «hűségnyilatkozattal», nemsokára elvonult Egerszeg vidékéről, ezzel azonban még nem értek véget a város szenvedései. Alig távoztak el Buries csapatai, a városi vezetőség azonnal ismét életbeléptette a magyar kormány minden intézkedését.

Next

/
Thumbnails
Contents