Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zalaegerszeg története
148 Az adózás. Ismét csak Sebők Samu nagyértékű búvárkodásainak köszönhetjük, hogy Egerszeg tizennyolc es tizenkilencedik századbeli képéről megbízható és eléggé kimerítő tájékoztatást tudunk kapni. Illik, hogy legalább néhány szóban ismertessük a munkásságát annak a férfiúnak, aki fáradhatatlan kutatásaival oly nagymértékben mozdította elő, hogy a Zalaeger szeg múltját mind e szazad elejéig fedő homály eloszlattassék. Sebők Samu a millénium évében került tanárként a zalaegerszegi főgimnáziumhoz. Mint földrajz-történelem-szakos tanárt, érdekelte a számára új környezet, a város, a történelmi mult és minthogy számos érdeklődő kérdésiére azt a választ kapta, hogy nincs még megírva, de kikutatva sem a város története, ő maga látott hozzá. Magánszorgalomból esztendőkön át gyűjtötte az adatokat. 1901ben azután hivatalos megbízatást kapott: Várhidy Lajos polgármester fölkérte, hogy vállalja el a városi levéltár rendezésiének munkáját. Sebők habozás nélkül vállalta a gigászi feladatot, holott előre tudta, hogy nagy és nehéz próba elé állítja nemcsak szellemi, de fizikai munkabírását is. A városház második emeletén volt akkor a levéltár egyetlen helyiségben, amelyet a mennyezetig megtöltöttek az egymás hegy én-hátán tornyosodó, iratokkal teletömött faládák. Sebők előtt már sokan megkísérelték, hogy rendet teremtsenek az össze-vissza dobált akták labirintusában, de pár heti próbálkoizás után mindenki otthagyta a sziszifuszinak bizonyult munkát. Sebők azonban nekilátott és pedagógusi hivatásának ellátása mellett,, csupán pihenésre való szabad idejét áldozva a munkának, alig egy ev alatt befejezte a levéltár elrendezését, további öt hónap alatt pedig fel is doUgozta az anyagot és megírta az «Adatok Zalaegers'zeg R. T. város történetéből» című rendkívül nagybecsű, komoly tudor mányos alapossággal készült úttörő munkáját, amelynek számos adatát használtuk föl mi is Egerszeg város történetének ismertetése során. Sebők óta ismét akadt Zalaegerszegnek hivatott tollú krónikása Pesthy Pál dr. személyében, akinek irodalmi munkássága jelentőségben egy vonalon áll Sebőkével. A Pesthy által gyűjtött adatoknak, valamint «Zalaegerszeg és környéke» című 1931-ben megjelent kitűnő müvének szintén kiváló hasznát láttuk jelen összefoglaló ismertetésünk összeállításánál. Sebők fedezte föl és helyezte el a városi levéltárban 331 sorszám alatt azt az "1760 július 14-éről kelt és Forintos János főbíró által alá}írt határozatot, amely igen érdekes adókimutatást is tartalmaz. Eszerint a város lakossága adó fejében összesen 1013 forint 48 krajcárt fizetett. Egy másik kimutatásban pedig (a 336. sorszám alatt), az országos adókvantum is fölljelhető, úgy, hogy meg lehet állapítani, milyen mértékben vett részt Egerszeg a megyéihez és a megye az, országhoz viszonyítva a közterhekben. Az országra kivetett összes adó 1723—24-ben kitett összesen kétmilliószázharminoezer forintot, ami 5488 és fél portát számítva, 389 forint 32 és fél krajcárt tesz ki portánkinti hányadban. Ebből Zalamegyére jutott 181 és fél porta, mely után 70.701 forint 19 krajcárt fizettek.
