Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 3. A zalai föld geológiája

10 A megye gazdag különféle terményekben. Főtermesztvényei a kukorica és a rozs, különösen a Balaton mellékén és a Muraközben csaknem kizárólag ezt a két haszonnövényt termesztik. A rozs azonban nem fedezi a kellő szükségletet, különösen megnövekedett a más vármegyék rozstermése iránti kereslet a Muraköz elcsatolása óta. A hiányt főként Somogyból és a veszprémi piacról szokták pótolni. A legszeb'b búzát a belatinci uradalomban, a Zala völgyében és az egerszegi járás déli réiszén termesztik. Árpa, zab a megye minden részén megterem. A kereskedelmi növények közül a kendert sok helyütt termesztik. Gyümölcsben is gazdag a megye, borai pedig meszsze földön híresek. (Badacsonyi!) A múlt század utolsó két évtizedében a filoxéra-vész rengeteget ártott a zalai szőlőkultúrának és annak nagyrészét kipusztította, úgy, hogy a szőlővel beültetett terület 24.611 hektárról 18.111 hektárra csökkent. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület irányítása mellett megindult nagyarányú szőlőtelepítés és a filoxféra elleni céltudatos küzdelem eredményeképien ma már ismét jelentősen emelkedik a megye bortermelése és annak jövedelme évről-évre a megye egyik igen számottevő bevételi forrása. Az erdők 232.328 holdat foglalnak el a megyéből. Fában majdnem mindenütt bőség van. A leggyakoribb fanem a tölgy és bükk, a szegényebb népiosztálynak igen jövedelmező kereseti forrása a makkoltatás és a gubacsszedés. A gazdálkodás az uradalmi birtokokat kivéve, általában ma is az egyszerű, hármasforgású szántás-vetésből és állattenyésztésből áll. Az ármentesítő társulatok évtizedek óta folyó céltudatos munkája máris sok posványos, mocsaras területet tett vízmentessé és termőtalajjá. A megye állatállománya az 1921. évi összeírás szerint 212.604 szarvasmarha, 38.622 ló, 616 szamár, 60 öszvér, 1294 kecske, 218.389 sertés és 103.977 juh. Jelentékeny a baromfitenyésztés. Az erdőkben sok a vad, a balatoni halászat sokezer embernek juttat biztos megélhetést. A megye ásványi termékei közül első helyen kell említeni a barnaszenet (Bányavár) és kőolajat /Szelencés és Bányavár). Régebben aranyat és ezüstöt is mostak ki a Mura és Dráva iszapjából, minthogy azonban a ráfordított fáradság nem áll arányban a termeléssel, a nemesérc-homok mosásával felhagytak. Kapolcson finom, fehér fövényét találnak, amit üveg- és porcellángyártás céljaira használnak fel. Keszthelyen tűzkövet, a tihanyi félszigeten mezei foszlór követ, a Balaton déli partján tiszta agyagot, Nagyfalván mésszel kevert márgát, a Balaton mellékén és Muraközben mészkövet találni. A tihanyi félsziget belsejéből porfirkövet, a Balatontól északra eső hegyekben és Rezinél bazaltot bányásznak. 3. A zalai föld geológiája. A geológusok megállapítása szerint a Kárpátok hegykoszorúitól övezett Nagy Magyar Medence alföldjeinek helyén valamikor hatalmas hegytömegnek kellett terpeszkednie, viszont ott, ahol a Kárpátok bércei húzódnak, egykor tenger volt. Ez a terület tehát geológiai ősállapotában pontosan ellenkezője volt a mainak, amikor a külső hegykoszorún belül nagy medence foglal helyet.