Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

— 52 — szaporodása. 1887-ben egyesítették Egerszeg­gel s jó ideig mint «Ola külváros» szerepelt. A város az ólai kisiskolások számára két elemi osztályt tartott fenn. A Rosenkrantz-kertben hires népmulatságok voltak, 1865-ben a Pesti Magyar Daltársulat is itt tartotta hangverse­nyét. Középületek: Ferencrendi templom és kolostor. Katonai laktanya és parancsnoksági épület. (33.) Nefelejts-utca (34.) Malom-uíca (35.) Vágjóhíd-uíca (Itt volt 1929-ig a vágóhíd, amelynek tör­téneti múltja 1854-re nyúlik vissza.) (36.) Kert-utca (A név onnan van, mert régen itt volt a város nyugati vége s innen már csak kertek húzódtak egészen Óláig.) Középület: Villamos kapcsolóház. (37.) Könyök-utca (38.) Jákum Ferenc- (régen Nagy-Csapó-) utca Jákum(1806—1863): zalaegerszegi lakatos­mester, hosszabb ideig városbíró, a zalaeger­szegi elemi iskolai tanulók nagy jótevője, aki 40 ezer osztrák forint értékű alapítványt tett az elemi iskolába járó szegénysorsú gyerme­keknek tanszerekkel való ellátására, felruhá­zására és tandíjuk fedezésére. Évek hosszú során keresztül sok száz tanuló részesült a derék gyermekbarát jótéteményében. A háború után bekövetkezett valutaromlás következtében azonban az alapítvány elértéktelenedett. X hálás város emlékművet emelt Jákumnak a Wlassics-utcai temetőben nyugvó hamvai fölé,

Next

/
Thumbnails
Contents