Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

— 44 — 4077—1095. Nevéhez fűződik az egyház és a királyság végleges megszilárdulásának dicsősége. A kunok és besenyők leverésével és letelepítésével az ország erejét növelte, Horvátország bekebelezésével területét gyarapította. Mega.apítója a zágrábi püspökségnek, amelyhez hosszú időkig Muraköz is tartozott. Legendákkal övezett nevét több zalai község viseli, (így Búcsúszentlászló, kegyhely; Pusztaszentlászló, Deák F. kedvenc tartózkodási helye.) — A 18. században Egerszegen nagy pompával ülték meg Szent László napját. Dobosok, trombitások vonultak keresztül a városon és egyházi körmenetet is tartottak. (16.) Zárda-utca Középület: Notre Dame apácazárda és iskolák. (17.) Mátyás király-út (Hunyadi) Mátyás magyar király uralkodott 1458—1490. A hatalmaskodó főurak által lezüllesztett királyi tekintély és a törvényes rend erélyes helyreállítója, a külső ellenségek térdre kényszerítője, aki a magyar sereg élén belovagolt Bécs város kapuin is. Megteremtette az állandó hadsereget, az igazságszolgáltatás rendezésével közmondásos népszerűséget szerzett. Fényes budai palotája otthona volt a -reneszánsz legkiválóbb íróinak és művészeinek. Az .anyagi, szellemi téren virágzó országnak páratlan tekintélyt szerzett. (18.) Kálvária-út, Kálvária-tér Elnevezve a Biró Márton püspök által létesített Kálváriáról. Ennek a dombnak természeti és környezeti szépsége, hangulatokat ébresztő levegője megragadja az idegenből idetévedt műértőt is. Thoroczkay-Wigand Ede dr. mű-