Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg általános leirása

— 5 — kodó, vailására nézve túlnyomó - többségében katolikus. A lakásviszonyok az utóbbi évek rohamos építkezései következtében erősen megjavultak. 1930. végén a város területén levő 81 utcában 1500 ház áll, ezenkwül 183 lakott hegyi hajlék van. A kiadatlan lakások száma mndinkább emelkedik. Zalaegerszeg éghaíhtára <iz Alpok, a Balaton és a tenger közelsége nemcsak irányító, hanem mérséklő hatással is van. Éghajlatának főjellemvonása a több csapadék. A nyár ritkán olv száraz, mint az átlagos alföldi nyár s ennélfogva az utak pora időről-időre lekötődik. A város öt völgy összefutásában épült s így a kiadó széljárás következtében állandó a levegőcsere. Alpi vidékekre jellemző a meleg déli (vagy ahogy a bennszülöttek mondják: alszél) légáramás gyakoiisága. Valóságos főhn ez, mely sokszor még novemberben is kellemes meleggel árasztja el a vidéket, tavasszal pedig korán, már februárban, meghozza a hóolvadást, vagy az áldásos tavaszi esőt. Igaz, hogy e szél gyakran hirtelen megfordul és vad, hideg északi szél (a főszél, valóságos bóra) süvít végig a város felett, de ez 2—3 napnál ritkán tart tovább. E széljárás miatt általában nem célszerű az oly építkezés, mely észak és dél felé ajtó- és ablaknyílásokat hagy ugyanazon a helyiségen. Zalaegerszegen a tél általában rövid és ritkán túlságosan hideg. Tartós tél helyett gyakoribbak a néhány napig, vagv 1—2 hétig tartó télrohamok, mikor is t^bb-kevesebb hóval —10, —15 C fokig hűl le a levegő. Ilyenkor gyakoriak a verőfényes napok és