Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszegi járás

STRAUSZ FLÓRIÁN nyug. esperesplébános, e. kanonok Nagylengyelben született 1863-ban. Középiskoláit és a teológiát Szombathelyen végezte. Pappá szentelése után nevelő volt a gróf Sigray-családnál. Ezután Kőszegen lett káp Ián. 1895-től 1909-ig Dobronokon plébános és 1909-től 1929-ig Alsólendván esperes­plébános volt. amikor nyugalomba ment és szülőföldjére vonult vissza. 1915-ben a szombathelyi egyházmegye püspöke érde­mei elismeréséül címzetes kanonokká ne­vezte ki. Tíz évig élt Alsólendván jugoszláv uralom alatt és rengeteg szenvedést állott ki. Négy ízben felgyújtották a plébániáját, csendőri segítséggel beverték az ablakait, folyton zaklatták és az élete sem volt bizton ságban, mire bárhogy sajnálta magyar hí veit elhagyni, visszatért szülőfalujába és a szombathelyi egyház­megyébe. Itt fivérével, Strausz Antal veszprémi prépost-kanonokkal 1924-ben megalapították a paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek zárdáját. Az alapítványi vagyon áll az ősi szülői házból, ame­lyet kibővíttettek a szerzetesnők lakása céljára, a kápolnából és egy különálló épületből, melyben a róm. kat. jellegű leányiskola nyert el­helyezést. Gazdasági épületekből és 70 kat. hold földből. Továbbá az alapítók végrendeletileg biztosították összes ingó, ingatlan és még szer­zendő vagyonukat az alapítvány részére. A szerzetesnők (hat apáca és a főnöknő) vezetik a leányiskolát és karitatív működést is fejtenek ki a községben. Az alapítók az ősi szülői házban laknak, teljesen elkülö­nítve és élvezik a nvugalom csöndes napjait. STRAUSZ ZS. KÁROLY, h. segédjegyző Tiszaű jlakon, 1898-ban született. Középiskolái elvégzése után jegyzőgyakornok lett, majd a jegyzői oklevél megszerzése után a megszállott területen lévő Tiszaújlakon al jegyző lett, ahonnan a cse­hek elől menekülnie kellett. Utána a budapesti munkásbiztosító inté­zet tisztviselője, később Gyömöre község h. segédjegyzője és 1930 február óta Nagylengyel község h. segédjegyzője. A világháborúban a 71. honvéd nehéz tüzérezredben harcolt a román és olasz frontokon. Az összeomláskor tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A Signum Laudis, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Katonai szolgálatot teljesített még a Nemzeti had­seregben is. A Budapesten megjelenő „Fascista" c. heti folyóirat poli­tikai, színház és zene rovatvezetője volt. 206

Next

/
Thumbnails
Contents