Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye állattenyésztése és mezőgazdasága az utolsó tíz évben. írta: Figura György gazdasági felügyelő

Csak példaképpen legyen szabad felemlíteni, hogy 1927—1928. évi adatokkal szemben 1928—29. évben tehenenként a tejmennyiség az ellenőrzés következtében 373 kg.-al emelkedett, ami 17.56%-nak felel meg. 1927—28-ban az ellenőrzés alatt levő tehenészetekben egy tehén 2124 kg., 1928—29-ben pgdig 2497 kg. tejet adott. Az állattenyésztés minőségének javulása alapjában azonban majdnem kizárólagosan a gazdasági felügyelőségnek köszönhető, miután a gazdasági felügyelők — kiknek hivatásuk elsősorban az állattenyésztés irányítása és fejlesztése 1— a földreform lezajlása után már 1927 óta teljes erővel az állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ő működésűknek tulajdonítható tehát, hogy Zala vármegye állattenyésztése országos viszonylatban is nagyot emelkedett. Az újabban megindult olasz állatvásárlások, hizlalási kölcsönök, legelő-segélvek, svájci tenyészapa- és anyaállatok importja, hussertéstenyésztés-segélyezés. baromfiakció és a jobb közlekedési viszonyok mind hozzájárultak ahhoz, hogy az állatállomány minőségileg a békebeli színvonalnál is jóval magasabbra emelkedjék s megvan a remény, hogy rövidesen a mennyiség is a békebelit jóval felül fogja haladni. A vármegye területén nemcsak az állattenyésztés, hanem a mezőgazdaság fejlődésének a lehetősége is adva van. A vármegye területe 844.060 kat.' hold, melvből 338.428 kat. hold a szántó, 16.839 kat. hold a kert, 96.156 kat. hold a rét, 26.976 kat. hold szőlő, 84.450 kat. hold legelő, 201.751 kat. hold erdő, 1804 kat. hold a nádas, 77.656 kat. hold a földadó alá nem eső terület. Ezen adatokból is látható, hogy a lakosság a mezőgazdaság összes ágaival foglalkozhatik. A főjövedelmi forrás azonban a gabonatermelés, hiszen a szántóterület a legnagyobb, mi után az erdőgazdaság következik. Az elmúlt tíz esztendő alatt a mezőgazdasági termelésben lényeges változások nem állottak be, tagadhatatlan azonban, hogy az utóbbi évek folytonosan csökkenő alacsony gabonaárai következtében a gabonaneműek rovására a kapás- és ipari növények mind nagyobb és nagyobb százalékban termeltetnek. Ez a változás azonban csak a nagy-, illetve középbirtokoknál tapasztalható, miután a kisgazdák máris némi csekély eltéréssel úgy gazdálkodnak, mint azelőtt s főleg a kalászosokat termelik. A termelésben a földreform sem okozott nagyobb változásokat, dacára annak, hogy mintegy. 20.000 kat. hold szántóföld és 1200 kat. hold legelő, illetve bikarét került kiosztásra. A földreform lebonyolítása alatt 1923—1927-ig a termelésben némi visszaesés mutatkozott, miután a leadandó földeket a megváltást szenvedők már szakszerűen nem művelték, a földhözjutottak pedig két-három évig nem tudták megfelelő termőerőre hozni. Ma azonban a kiosztott földeket mindenhol művelik és munkálják és a termelés nívója mindenhol eléri, helvenkint felül is haladja a szomszédos kisgazdák termelési átlagait. A terményárak folytonos áresése következtében a többtermelés jelszava helyébe olcsóbb termelés került s ma az a helyzet, hogy nagyobb befektetéseket senki sem eszközöl, gépeket, műtrágyákat pedig mind kevesebben és kevesebben szereznek be. A gazdasági felügyelők szakszerű útbaigazításokat adnak propa ganda-előadásokat tartanak és működésükkel sok helyen elérték, 96