Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

IV. Károly király trónfoglalási kísérlete

A pármai hercegek gondoskodtak arról, hogy útközben ne legyen baj a határállomásokon és a király akadálytalanul érkezhessen Buda­pestre. Sanchez A. spanyol állampolgár nevére kiállított útlevéllel és az amerikai vöröskeresztnek hamisított kísérőlevelével jutott át a király a határokon és 1921 március 5-én, nagypénteken este valami Larsen nevű ember és a pármai hercegek kíséretében megérkezett Bécsbe. A Westbahnhofról egyenesen gróf Erdödy Tamás palotájába hajtattak és reggel Erdődy gróf autóján Szombathely felé indultak. Pinkafőnél lépték át a magyar határt, ott Lehner Gyula vendéglőjében megebédeltek és ebéd után kocsin mentek Németszentmihályra Schay Hermann téglagyároshoz, akinek kocsiján este bementek Szombat­helyre, egyenesen gróf Mikes püspök rezidenciájába, ahová este 11 óra­kor érkeztek meg. A király megérkezéséről Budapesten még akkor nem tudott senki. Este 11 órától hajnalig folytak a tanácskozások a szombathelyi püspök­várban. Közben odaérkezett gróf Teleki Pál miniszterelnök, aki gróf Sigraynál Iváncon volt vendégségben és Vass József kultuszminiszter, aki véletlenül Szombathelyen lelkigyakorlatokat végzett, valamint Sigraij Antal gróf. Reggel hat órakor előállott Erdődy Ferenc gróf hatalmas túra­kocsija, beszállott a király Almássy százados és egy másik tiszt társa­ságában és egyenesen Budapestre indult. Egy órával később ugyancsak autón elindult gróf Teleki Pál és Vass József Budapestre, anélkül, hogy az eseményekről az éj folyamán akár telefonon, akár táviratilag a kormányzót informálták volna. Autó­jukat útközben defekt érte és így csak késő délután érkeztek meg Buda­pestre, amikor már a király és a kormányzó két óra hosszat négyszem­közt tárgyaltak egymással. A király meglepetésszerűen jelent meg a kormányzó előtt — mert neki halvány sejtelme sem volt arról, hogy a király Magyarország terü­letén tartózkodik — és azt a kívánságát fejezte ki, hogy mondjon le kormányzói méltóságáról és adja át neki a főhatalmat. Egyúttal felaján­lotta neki a hadseregfőparancsnokságot és a Mária Terézia-rend nagy­keresztjét. Három óra hosszat tartott, amig a kormányzó meg tudta győzni a királyt arról, hogy kívánsága lehetetlen. Meg kell állapítani, hogy a király a kormányzóval mindvégig a legteljesebb elismerés hangján be­szélt. Almikor IV. Károly elhagyta a kormányzó dolgozószobáját, hogy autón visszatérjen Szombathelyre, a kormányzó magához hivatta a kabinet tagjait és személyes elnökletével — több vezető politikus bevo­násával — napokig tárgyalták az eseményeket. Az ú jságok szenzációs tudósításokban számoltak be a király meg­jelenéséről. a külföldi, különösen az ántánt sajtója dörgedelmes vezér­cikkekben tiltakozott a Habsburg-ház restaurációja ellen, mire az ösz^ szes hatalmak a legsúlyosabb demarsokat küldték egymás után a kor­mánynak. A kisántánt-államok budapesti képviselői, kormányuk utasí­tására megjelentek a külügyminiszter előtt és kijelentették, hogy amennyiben az excsászár és király azonnal el nem hagyja az or­szág területét, nyomban fegyveres intervenció következik be Ma­gyarországgal szemben. 77

Next

/
Thumbnails
Contents