Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Az alsólendvai ellenforradalom

katonaság nagy része és a bejövő fölfegyverzett polgárok húsvét hét­főn este Zalaegerszeg felé vonulnak. Másnap hajnalban az itt meg­szervezett falvakat fölveszik, a várost bekerítik és az adott jelre, egy ágyulövésre, a város ellen vonulnak, hogy a kommunistákat letörjék. Délután 6 órakor Alsólendván a zalaegerszegi vezérek teljesen a helyzet urai voltak. Az egész város nemzetiszínű lobogót öltött, az utcán volt mindenki, boldogan ölelkeztek még a legnagyobb ellensé­gek is. A katonaság készülődött a bevagonirozásra, Vizkelety főszolga­bíró átvette a hatalmat, plakáton tudatta azt a tényt a város közön­ségével, hogy a polgári uralom ismét helyreállott, ezután a törvényes hatalom kezeli a rendet és a közbiztonságot. A városban egyébként teljes rend volt, mindenki boldogan és reményteljesen nézett a jövőbe. Közben Kecskeméthy vezetése alatt megérkezett a lendvahosszu­falui és ujfalui polgárőrség. Nemzeti pántlikával kalapjukon, fegyver­rel vállukon, a Kossuth-nótával ajkukon és szívükben. Példás rendben vonult fel 200 polgárember, készek arra, hogy Zalaegerszeg felé vonul­janak. A nagy lelkesültséget fokozta az, hogy a Korona erkélyéről az összegyülekezett óriási tömegnek a vezérek lelkesítő beszédeket mon­dottak és kitartásra buzdították a résztvevőket. Este 7 órakor valami zökkenés mutatkozott a dologban. Mintha valahol valami csavar meg­lazult volna; a katonaság súgni-búgmi kezdett, bizalmatlankodott és gyanúsan viselkedett. Fangler és Sebestyén nem tudták mire magya­rázni a gyors változást és midőn a polgárság legjobban hordta be a kommunistáktól elszedett fegyvereket, egyszer csak híre jött, hogy Reitert kieresztették a katonák és ő izgatja a katonaságot az ellenfor­radalom ellen. Lázas tevékenysége közepette Sebestyén Jenő rohan Reiter után, elfogja és személyesen a börtönbe viszi. Jó félóra múlva Reitert és Halászt a katonák ismét kieresztik és mint utólag kisült, Reiter 280 ezer korona kékpénzzel dolgozott és vesztegette a huszá­rokat és a bizalmi embereket. Hogy kié volt az a 280 ezer korona, sohasem lehetett megtudni. Valószínű, hogy a kommunisták, a kom­munizmusban szerepelt gvanus egyének adták össze. Este 8 órakor teljes a fejetlenség. Olyan a város, mint a megzavart méhkas. Sebes­tyén és Fangler mindenütt ott vannak, lelkesítenek, beszélnek, ágál­nak, de visszafordítani a hangulatot már nem tudják. Csoportok kép­ződnek, hallatszik, hogy a zalaegerszegiek félre akarnak bennünket vezetni, két tűz közé akarnak bennünket szorítani, alulról a jugo­szlávok törnek be, felülről a zalaegerszegi vörös terroristák érkeznek meg és így két malomkő közé kerül az egész helyőrség. A telefont ismét a kommunisták kerítették kezükbe, telefonáltak Budapestre, hogy mi van olt, az ellenforradalom sikerült-e? Budapestről jött a hir, hogy Dormándy félig agyonverve, a többi vezér elfogva, ellenforra­dalom nincs. Hogy a jugoszláv támadás ellen biztosítva legyenek a katonák, a zalaegerszegi vezérek ismét küldöttséget menesztettek a jugoszlávok­hoz: a küldöttségben azokat szerepeltették, akik a leghangosabb elé­gedetlenkedők voltak. Közben a kürt folyton szólt, a riadó hangzott, a katonaság futkosott, óriási káosz, fejetlenség és zavar volt; nem tud­ták, mit csináljanak, melyik oldalra álljanak. Egyik oldalon a zala­egerszegi vezérek lelkesítették őket, a másik oldalon az áruló kékpénz csillapította őket 61

Next

/
Thumbnails
Contents