Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

emlékei Zalához kötötték. Indítványára a törvényhatóság részvétiratot küldött a Rákosi-családhoz. 1929. évi július 19

:én tartott rendkívüli közgyűlésében jelenti be a főispán az 1922. évi XXX. tc. életbeléptetését, mely az új közigazgatási törvényt foglalja magába. Ennek a közgyűlésnek volt a feladata a törvényhatóság örökös tagjainak a megválasztása, ami egyik legutolsó ténykedése, mondhatnánk hattyúdala ennek a törvényhatóságnak. Közfelkiáltással a következőket választották meg örökös tagokul: Sipeki Bálás Réla dr. ny. főispán, gróf Ratthyány Pál ny. főispán, Bosnyák Géza ny. főispán, Farkas József földbirtokos, herceg Festetich Tasziló v. b. t. t., Kolbenschlag Béla ny. főispán, dr. Kroller Miksa zalavári apát, Malatinszky Ferenc gazd. főtanácsos, dr. Plihál Viktor kormányfőtanácsos, Tabajdy Kálmán ny. tábornok és báró Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság és a felsőház elnöke. Az örökös tagokat Gyömörey György főispán üdvözölte. A közigazgatás rendezéséről szóló törvény egyúttal intézkedik az új törvényhatóság megalakulásáról és így meg kellett alkotni azt a szabályrendeletet, amely Zala vármegye törvényhatóságának a választókerületekről és az egyes választókerületekben választandó törvényhatósági bizottsági tagok számáról intézkedik. Ennek értelmében az alsólendvai tíz rendes, öt póttagot, a balatonfüredi nyolc rendes, négy póttagot, a keszthelyi tíz rendes, öt póttagot az alsópáhoki 8 rendes, 4 póttagot, a letenyei 6 rendes, 3 póttagot, a bánokszentgyörgyi 6 rendes, 3 póttagot, a kiskomáromi 8 rendes, 4 póttagot, a sormási 8 rendes, 4 póttagot a novai 8 rendes 4 póttagot, a pacsai 8 rendes, 4 póttagot, hahóti 8 rendes, 4 póttagot, a sümegi 10 rendes, 5 póttagot, az ukki 8 rendes, 4 póttagot, a tapolcai 8 rendes, 4 póttagot, a badacsonytomaji 6 rendes, 3 póttagot a kővágóörsi 6 rendes, 3 póttagot, az alsóbagodi 8 rendes, 4 póttagot, a zalaszentiváni 6 rendes, 3 póttagot, a bocföldi 8 rendes, 4 póttagot, a zalaszentgróti 14 rendes, 7 póttagot, a nagykanizsai 10 rendes, 5 póttagot, a zalaegerszegi 8 rendes, 4 póttagot választ A vármegye elhatározta 1929 szeptember 10-én tartott közgyűlésén, hogy az ellenforradalom vértanúinak emlékét megörökíti. Ezek a következők voltak: Horváth József földmíves, csapi lakos, Horváth János földmíves, csapi lakos, akik 1919 május 25-én Nagybakónakon kitört ellenforradalomban vettek részt és őket Nagyka.jiz5án még aznap kivégezték a vörösök. Molnár Mihály napszámos, 56 éves sümegi lakos, szentmártoni Darnav Károly ny. huszárőrnagy, aki a kommün után halt meg a kommunistáktól szenvedett testi bántalmaktól, halálos tüdővérzést kapott és ebbe halt bele 60 éves korában. Lukácsi János nagybakónaki földmíves, akit 1919 május 23-án végeztek ki Nagybakónakon. Kollarics József nagybakónaki földmíves, akit 1919 május 25-én végeztek ki Nagykanizsán. Kulik József magyarszentmiklósi földmíves, akit 1919 május 25-én végeztek ki Nagykanizsán. E vértanuk emlékét a vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvében örökíti meg, továbbá úgy a vértanuknak, mint mindazon vármegyei, 48