Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaszentgróti járás
<<>t képezett ki a szőlőművelésre. Gyermekkora óta nagy előszeretettel foglalkozik zeneművészettel, fiatalabb korában számos jótékonycélú hangversenyen lépett fel. A zene iránti rajongásában Tóth János budapesti nagyhírű hegedűkészítő-művésztől megtanulta a hegedű készílését. Ezt aztán oly tökélyre vitte, hogy a zalaegerszegi kiállításon az általa készített hegedűért aranyéremmel tüntették ki. BAUER VIKTOR, kéményseprőmester Nagykanizsán született 1898-ban, iskoláit Zalaszentgróton végezte, szakképzettségét ott és Pécsett szerezte meg. 1916-ban hadbavonult a 15. vártüzérekhez. Az olasz fronton teljesített szolgálatot és hadifogságba került. Csak az összeomláskor szabadult meg és 1919 decemberében szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt. 1920-ban a nemzeti hadsereghez vonult be és egy évig szolgált. Utána atyja üzemében dolgozott, amelynek vezetését 1924-ben átvette, majd 1928-ban az közjegyzői okirattal tulajdonába ment át. Az egész járás a zalaszentlászlói körjegyzőség kivételével a körzetébe tartozik. A tűzőrséghez delegált tűzoltóalparancsnok és ebben a poziciójában híven követi atyjának, Bauer Rezsőnek nyomdokait, aki mint Budapesten vizsgázott tűzoltótiszt három évtizeden át szolgált a községi önkéntes tűzoltó egyesületnél. A Kath. Legényegylet, az Iparoskör, a Leventeegvcsület és a Polgári Lövészegylet választmányi tagja. CZUCZY GYŐZŐ, gyógyszerész Szabadkán született 1878-ban, középiskoláit szülővárosában végezte, az egyetemet Budapesten 1901-ben. Oklevelének megszerzése után 1901—902-ben Zágrábban, majd Eszéken leszolgálja önkéntesi esztendejét. Katonai szolgálatának letelte után 1903-ig Tóth Kálmán budapesti gyógyszertárában praktizál. Rövid zalaszentgróti tartózkodás után ismét Budapesten működik, míg 1905-ben végleg Zalaszentgrótra költözik, ahol apósával, Bótfy Péterrel együtt vezeti közös gyógyszertárukat. A világháború kitörésekor 1914-ben bevonul katonai szolgálatra, a szombathelyi tartalékkórházba osztják be, majd onnan Sárvárra, később Strijjbe kerül. 1917 januárjában, mint nélkülözhetetlent, felmentik három hónapra. Apósa, Bótfy Péter elhalálozása után a gyógyszertár teljesen vezető nélkül maradt és újra felmentik. Azóta megszakítás nélkül vezeti gyógyszertárát. A községi képviselőtestület virilis tagja, a vármegyei törvényhatósági bizottság volt tagja, a Zalaszentgrót és Vidéke Takarék Rt. igazgatósági tagja. 455