Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Pacsai járás

Alice 7Ü00 holdas uradalmának főintézője. A világháború alatt nagy körültekintéssel vezette felelősségteljes pozíciójában az uradalom ügyeit. A forradalom alatt egy Budapestről odavetődött villanyszerelő ellene szította a lakosságot, úgy hogy nyolc napra el kellett menekülnie. A kommün alatt a birtok állat- és gabonaállományát veszélyeztették és több ízben rekviráltak is. Ö azonban minden veszedelem ellenére helyén maradt és sikerült is az uradalmat jelentékenyebb károktól megóvnia. Az uradalom 4000 hold mezőgazdaságból és 3000 hold erdőből áll. Ipartelepe és téglagyára van. Állattenyésztése: telivér ménese, magas félvérménese, belga nehéz ménese, siementhali tehenészete, magyar gulyája, elektral-negresti juhászata és sertésztenyésztése az országban az első helyen áll. Az országos állatkiállításon lovaival és szarvasmarháival több első díjat nyert. Uradalmi tevékenységén kívül résztvesz a közéletben, tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. a községi képviselőtestületnek, iskolaszéki alelnök, a Vármegyei Gazdasági Egylet ügyvezető-alelnöke, a Lövészegyesület tagja és a földmívelésügyi minisztérium gazdasági tudósítója. Pötréte GRUNER GYULA, földbirtokos Hanván (Gömör m.) született 1903-ban. Középiskoláit részben Sopronban, részben Budapesten végezte 1921-ben. Gazdasági tanulmányait a debreceni és a keszthelyi gazdasági akadémiákon folytatta, hallgatója volt azonkívül a budapesti közgazdasági egyetem gazdasági fakultásának. 1927-ben Pötréten kezdett gazdálkodni saját 500 kat. holdas birtokán és jelenleg is ennek a birtoknak a tulajdonosa. Tagja a vármegyei Gazdasági Egyesületnek és a járási Gazdasági Egyesületnek. Szentpéterur DOBJÁN JÁNOS, szeszfőzde-tulajdonos Szakcson (Tolna m.) született 1884-ben. Iskoláit szülőhelyén végezte. A világháború alatt 1914-ben hadbavonult és 42 hónapot töltött a fronton, ahol meg is sebesült. Kitüntetései: II. o. ezüst vitézségi érem, Károlycsapatkereszt és sebesülési érem. Leszerelése után 1918-ban Kurdon telepszik meg mint kereskedő, majd 1920-ban Szentpéterúron a Hangya Szövetkezet üzletvezetője lesz. Közben tejüzemet létesít és 1927ben elhagyva állását, szeszfőzdét és szeszfinomítót. Munkásságát keresztényi szellemben végzi és társadalmi szereplésében is a kereszténv gondolat követője. A képviselőtestület második virilis tagja, a Hangya felíigyelőbizottságának tagja. 388