Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Pacsai járás

vitéz MAJOR ZOLTÁN, igazgató Túrlerebesen született 1891 május 18-án. Iskoláit Szatmárnémetiben végezte és tanítói oklevelét 1911-ben nyerte el. Pályáját Téten (Győr m.) kezdte, majd 1917 májusában Hahótra került. 1914-ben azonban bevonul katonának a 48. gyalogezredhez és 56 hónapot tölt fegyverben. Megjárta az orosz és olasz frontokat és súlyosan megsebesül. Mint rokkantat bocsátják el a szolgálatból tart. zászlósi rangban. Ekkor visszatér Hahótra, ahol 1919-ben igazgató lesz. Működése alatt az iskolaviszonyok erősen javultak. az iskolázok száma állandóan emelkedik. A Leventeegyesület alelnöke, a Lövészegylet elnöke, a Hitelszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke és a Tejszövetkezet ügyvezető elnöke. Irodalmi munkásságával sok elismerést szerzett és két pályamunkájával díjat is nyert. 1926-ban a kormányzó hadiérdemeinek elismeréséül vitézzé avatta. Kitüntetései: nagy ezüst, kis ezüst, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. N agy ka pornak CSURGAI KÁROLY, községi bíró Nagykapornakon született 1885-ben, iskoláit szülőhelyén végezte. 1911-ben községgazda és képviselőtestületi tag. 1914-ben a 48-ik gyalogezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcol, ahol kétszer megsebesül. Az összeomláskor szerel le mint egyszerű gyalogos, de kitüntetései — a nagy- és kisezüst. bronz vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt — haditetteinek bizonyítékai. 1920ban az iskola gondnoka, később elöljárója. 1928-ban egyhangúlag megválasztották a község bírájává és 1929 novemberében az új közigazgatási törvény életbeléptetése után a vármegye törvényhatósági bizottságának is tag i a lett, ahol mindenkor a k i sgazd a- é r d e k e k e t t á m < > g a t j a. FIALLA JÁNOS, apátsági jószágkorniányzó Szegeden született 1852-ben. Középiskoláit Kalocsán, a bölcsészeti és hittudományi főiskolát Innsbruckban végezte. Pappá szentelése után tanári oklevelet szerzett és a rend több gimnáziumában tanított. Legelőször 1912-ben került Nagykapornakra és vezette a birtokot a háborús évek végéig, 1918-ig. Ez idő alatt az apátság 40 ágyas kórházat tartott fenn. A kommün alatt a vörösök fogságba vetették a rend tagjait, a birtok vezetőit meghagyták helyeiken, de egy Pál 880