Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

zat értelmében a közgyűlés megnyitása után az összes bizottsági tagok felállottak és elmondták nemzeti imánkat, a Magyar Hiszekegyet. A közgyűlés feliratilag kéri a kormányt, hogy a szabadkőműves­ség ellen eddig tett intézkedéseit továbbra is tartsa fenn és a sajtó kérdését a keresztény nemzeti gondolat jegyében törvényhozási úton rendezze. Tudomásul veszi a közgyűlés a Teleki-kormány távozását és a gróf Bethlen István elnöklete alatt megalakult új kormány kinevezését. Az alispán bejelenti, hogy a kormánytól nyert utasítása alapján összegyűjtötte és elkészítette a Muraköz, a Vendvidék és az alsólendvai megszállott magyar vidékre vonatkozó mindazon földrajzi, gazdasági, vallási, kulturális, nép-, víz-, hegyrajzi, közlekedési és kereskedelmi adatokat tartalmazó adatokat, amelyek a békeszerződésben megjelölt zalamegyei határvonalnak igazságos ügyünk érdekében megfelelő megváltoztatása mellett szólnak. Erre azért van szükség, mert a kö­zeljövőben határkiigazító bizottság érkezik, melynek az adatok ren­delkezésre állanak. A vármegye feliratilag juttatja kifejezésre tiltakozását Nyugat­magyarország erőszakos kiürítése és annak Ausztria részére való át­engedése ellen. A legnagyobb felháborodás tölti el minden magyar ember szívét, hogy éppen annak az Ausztriának kell odaadni Nyugat­magyarországot, amellyel 400 éven keresztül közösségben éltünk, amely közösségnek előnyeit mindig Ausztria élvezte és most nem átalja hátbatámadni bennünket s az ántántnál behízelegve magát, részt kérni országunkból. Erre az időre esik a gyászos békeszerződés törvényhozási becik­kelyezése, mely ellen a vármegye tiltakozik és azt a háború ügyének csupán a nemzetközi forma szerint való elintézésének tekinti, mely az ország reményein és törekvésein mitsem változtat. A zalai háziezrednek felajánlott zászlót ünnepélyesen felszente­lik, amely ünnepélyen Horthy Miklós kormányzó is résztvett. A vár­megye törvényhatósága Tarányi Ferenc főispán vezetésével küldött­ségileg vett részt, melynek tagjai voltak gróf Batthyány Pál, gróf Bat­thyány Ernő, gróf Batthyány József, Malatinszky Ferenc, ifj. dr. Ta­rányi Ferenc, Oltay Guido, Koller István, dr. Dervarich Ákos, Szent­mihálvi Dezső, Bosnyák Géza, Bartha László, dr. Szekeres József. Gsóthy Géza és Plihál Viktor bizottsági tagok. A zászlót dr. Brand Sándor főjegyző adta át ragyogó, lelkes beszéd kíséretében a házi­ezrednek. A vármegye kulturális célokra jelentékeny összegeket áldoz, így a r. kath. hitközség nagyharangjának beszerzéséhez 5000 koronával, a siketnémákat gyámolító egyesület céljaihoz 200 koronával, a zala­egerszegi cserkészcsapat zászlóbeszerzéséhez 5000 koronával járul hozzá. Továbbá anyagi viszonyaihoz mérten a Magyar Tudományos Akadémia segélyezésére 30.000 koronát szavaz meg. 1921 június 5-én nagy ünnepe volt Zala vármegyének, illetve Zalaegerszeg városának. Nagybányai Horthy Miklós kormányzó tisz­telte meg a várost látogatásával. A vármegyeházában szállásolták el, ahol különböző küldöttségeket fogadott, majd résztvett a tiszteletére rendezett nagy sportünnepélyen és utána a banketten. A kormányzó 84

Next

/
Thumbnails
Contents