Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

Kimondta ez a közgyűlés, hogy az ősi vármegye autonómiáját érintő minden kérdés állandó és éber figyelemmel kísérése és a vármegyék álláspontjának egyöntetű kifejezésre juttatása érdekében állandó és szoros kapcsolatot létesít a társtörvényhatóságokkal. Elhatározza, hogy a kormányzóhoz feliratot intéz, amelyben rámutat arra, hogy hazafias aggodalommal látja azt a törekvést, mely az ezeréves vármegyei szervezet megbolygatásával a magyar alkotmányos szabadság, a konzerváló nemzeti érzés, a hazafias nemzeti áldozatkészség évszázados bástyáit alapjaiban támadván meg, a vezetésre hivatott magyar értelmiség egyik legerősebb pozícióját elpusztítani, a nemzeti erők konszolidációjának egyik leghatékonyabb fegyverét kezéből elvenni készül. Rámutat a felirat arra, hogy ősi történelmünk legdicsőbb lapjai tanúskodnak arról, hogy a vármegyék voltak mindenkor a nemzeti érzésnek, a nemzeti gondolatnak leghűségesebb ápolói és mint az alkotmánynak, felvilágosodásnak, kultúrának, szabadságnak törhetetlen hívei és buzgó harcosai, minden elnyomatásnak és reakciónak kérlelhetetlen ellenségei és ennek a megakadályozására szavukat mindenkor felemelték. Mindezen okokból hazafias aggodalmunk szülte meggyőződésből tiltakozunk a vármegyei és községi önkormányzatnak az ország jelenlegi súlyos helyzetében bárminemű reformja ellen. E közgyűlés és Bosnyák Géza felszólalása döntötte el azt, hogy a javaslatot a közgyűlés egyhangúlag és változatlanul elfogadta. Zala vármegye 1920. évi február 9-iki törvényhatósági bizottsági közgyűlése az állandó választmány javaslatának az elfogadásával elhatározza, hogy tiltakozik Muraköznek, valamint a belatinci járásnak és az alsólendvai járás megszállott részének az ország testéből való erőszakos elszakítása ellen. „Abban a biztos tudatban, hogy ezen a megszállott területen lakemagyar, horvát és vend anyanyelvű, a magyar állameszméhez ragaszkodó hazafias lakosság ezen elcsatolás ellen szintén tiltakozik, de mivel nincs módjában a megszállás miatt megnyilatkozni, hogy erre neki módot adhassunk, kérjük a népszavazásnak a kiküldendő olasz, angol, francia megbízottak és magyarországi megbízottak részvételével leendő elrendelését annál is inkább, mert értesülésünk szerint a megszálló hadsereg a megszállás alatt álló községek lakóit erőszakos fenyegetésekkel arra kényszeríti, hogy a jugoszláv államhoz való csatlakozás érdekében nyilatkozatokat írjanak alá." Ezen célból feliratot intéz a közgyűlés a magyar kormány miniszterelnökéhez, Horthy Miklós úrhoz, mint a Nemzeti Hadsereg fővezéréhez, az ország hercegprímásához, a belügyminiszterhez, a külügyminiszterhez, a nemzeti kisebbségi miniszterhez, gróf Apponyi Alberthez, a békebizottság elnökéhez, a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájához, Cerulti Vittorio budapesti olasz ügyvivő úrhoz, báró Wlassics Gyula úrhoz, a magyar közigazgatási bíróság elnökéhez, Rákosi Jenő főrendiházi tag úrhoz, őrgróf Pallavicini György úrhoz, mint a Dunántúl kormánybiztosához és a miniszterelnökségi sajtóirodához. Muraköz és a megszállott területek visszaszerzésére irányuló propaganda és a megszállás nyomán felmerülő egyéb segélyakciók céljára szükséges költségekről is gondoskodni kíván a közgyűlés és ezért 82