Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Keszthelyi járás

opocnói BENATZKY OTTÓ, vegyész Budapesten született 1898-ban, ősrégi lengyel nemesi családból származik. Középiskoláit Érsekujvárott végezte, majd a keleti akadé­miát és a budapesti műegyetemet hallgatta. 1916-ban bevonult kato­nának, különböző frontokon harcolt és 1922-ben mint tartalékos had­nagy szerelt le. A bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulaj­donosa. Dacára magasabb iskolai képzettségének, az ipari és keres­kedői pályát választotta és 1923-ban nyitotta meg Keszthelyen illat­szertárát, amely később drogéria és fotoszaküzlet lett. Tagja a Keszt­helyi Kaszinónak, a Törekvés Sportegylet választmányi tagja és a motoros szakosztály helyettes elnöke. A Dunántuli Autó és Motorklub választmányi tagja. DRAVETZKY KÁLMÁN, m. kir. állampénztári igazgató A szepesmegvei Sváboc községben született. Középiskoláit Iglón, Lőcsén, Késmárkon. Máramarosszigeten és Rozsnyón végezte. Pályáját Rimaszombaton kezdte meg, onnan Ölub­tóra és 1894-ben Keszthelyre nevezték ki adótisztnek, félév múlva adóhivatali segéd és újabb félév múlva ellenőr lett s 1905-ben nyerte állampénztári főnöki kinevezését. 1925 óta az adóhivatalt nagyobb hatáskör­rel ruházták fel, ezért a beosztott tisztvise­lők száma is nagyobb. A forradalmi idők­ben is rendben folyt — vezetése alatt — a munka. Hivatala tisztviselői kara áll: egy pénzügyi titkárból, két adóhivatali tisztvise­lőből és két kezelőből. nemes CSÉBY LAJOS, gyógyszerész Tapolcán született 1867-ben. Középiskoláit és az egyetem gyógy­szerészeti fakultását Budapesten végezte. Oklevele elnyerése után a budapesti Angyal-gyógyszertárban működött mint segéd, később a fejérmegvei Adony községben gyógyszertártulajdonos lett. 1903-ban vette át a keszthelyi Két oroszlánhoz címzett reáljogú patikát, mely­nek jogát valamikor a keszthelyi gelsei Pethő-család uradalma kapta. A patikajog azután a Festetich-család tulajdonába ment át, de a pa­tikát a ferencrendiek vezették, melyet igazol az is, hogy a keszthelyi ferencrendiek gvardiánja kéri Festetich consiliariust, miszerint a pa­tika adósságát, mely a soproni patikánál van, egyenlítse ki. A gyógy­szertár az 1870-es években ment át magántulajdonba. (Még egy ilyen gyógyszertár volt az országban, melynek jogát a vörösvári PálíTy­uradalom kapta.) Választmányi tagja a keszthelyi Társaskörnek és tagja a vármegyei közegészségügyi bizottságnak. A keszthelyi társa­dalmi életben jelentős szerepe van. 320

Next

/
Thumbnails
Contents