Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Alsólendvai járás

virágzóvá fejlesztette. Tagja a község képviselőtestületének és a Polgári Lövészegyesületnek, volt leventefőoktató. HEGEDŰS BÉLA, adóügyi jegyző Kémenden (Esztergom m.) született 1901ben. Középiskoláit Kassán, majd Budapesten végezte 1918-ban. Utána szülőhelyén gyakornoki minőségben működik, innen Baranya megyébe kerül, majd elvégzi a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen. Ekkor segédjegyző lesz, több helyen megfordul Baranya és Pest megyében. 1916 óta Rédicsen adóügyi jegyző. Megalapítója és alelnöke a Polgári Lövészegyesületnek, levente főoktató. Tagja a vármegyei nemzeti munkavédelemnek. KENYERES KÁLMÁN, tűzoltó-főparancsnok Rédicsen született 1890 január 10-én. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd az atyja birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1911-ben a 11. huszárezredhez vonult be tényleges katonai szolgálatra. Ott érte a világháború kitörése, amikor is a harctérre vezényelték, ahol megsebesült. A bronz vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. Rédics községben 1929-ben választották meg tűzoltó-főparancsnoknak, miután a tisztképző tanfolyamot sikeresen elvégezte. A rédicsi tűzoltóság 25 főből áll, fegyelmezett emberek, akik sikeresen látják el nehéz munkájukat, noha felszerelésük hiányos és kiegészítésre szorul. KRATANCSIK ISTVÁN, igazgatótanító Pázmándon (Fejér m.) született 1883ban. Iskoláit Kalocsán végezte 1904-ben, majd Pázmándon kezdte el pályáját. Két esztendei ottműködés után Rédicsre került, ahol mint kántortanító is működött, míg végül igazgató-tanító lett. Megalapítója és karnagya a Dalárdának, az iskolánkívüli népművelés vezetője, a testnevelés egyik irányítója. Óriási elfoglaltsága mellett ideje van arra is. hogy intenzíven foglalkozzék a leventékkel, a helvi dalárdával és különösen a zenével, melynek rajongója. 291