Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Dr. Krátky István Nagykanizsa megyei város polgármestere

Dr. GODA LIPÓT, városi tiszti főorvos Nagykanizsán született 1866-ban. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányait Bécsben folytatta, ahol 1890-ben orvos-doktorrá avatták. Az egyetem elvégzése után, mint bejáró orvos a bécsi klinikákon kezdte pályafutását, majd 1891-ben Zákányban körorvossá választották meg, ahonnan 1895-ben Nagykanizsára költözött, ahol 1901-ben városi tisztiorvossá választották. A világháború alatt a járványkórház orvosa volt. A Vármegyei Közegészségügyi Bizottság tagja, az Országos Orvos Szövetség zalamegyei fiókjának választmányi tagja, az Orsz. Stefánia Szövetség és József kir. herceg Szanatórium Egyesület igazgatósági tagja. Élénk részt vesz a helyi társadalmi és kulturális életben, tagja a legtöbb kulturális egyesületnek, az izr. hitközség elöljárója, az Iskolaszék elnöke. Dr. HEGYI LAJOS, városi főjegyző, h. polgármester. Miháldon született 1893 április 21-én. Középiskoláit Nagykanizsán, az egyetem jogi fakultását Budapesten és Pécsett végezte. 1913-ban a 20. honvéd gyalogezredhez vonult be tényleges katonai szolgálatra. Ott érte a világháború kitörése. Katonai szolgálata alól 1918-ban felmentették. Még ugyanaz év április 29-én, Nagykanizsa város aljegyzőjévé, majd 1928 április 26-án városi tanácsnokká és 1930 február 10-én főjegyzővé egyben helyettes polgármesterré választolta. Mint iparbiztos tevékeny részt vesz az iparosság életében. Hatásköre alá tartoznak a személyi, választási, kulturárális, iskola, ipari ügyek, pénz és hitelműveletek, továbbá egyesületi, társadalmi és szociális ügyek. Különösen sokat fáradozott a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Szövetség helyi fiókjának megszervezésében, melynek előbb főtitkára volt, ezidőszerint pedig ügyvezető igazgatója. HEMMERT KÁROLY, városi főszámvevő Zsombolyán (Torontál m.) született 1894-ben. Középiskoláit Nagybecskereken végezte. Pályáját 1913-ban Zalaegerszegen kezdte, ahol 1918-ig működött, egy évi megszakítással, amikor hadiszolgálatot teljesített. 1918-ban Nagykanizsán megválasztották városi főszámvevőnek. Hatáskörébe tartoznak a várossal kapcsolatos vagyoni természetű ügyek. Tagja a legtöbb társadalmi egyesületnek. 250