Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Nagykanizsa város utolsó tíz esztendeje

teni kislakások építésével, de újabb közintézmények létesítése is szűk ségessé vált. A palini határban 500 hold bef ásítandó erdőt vásárolt a város abból a célból, hogy a kanizsai földnélküli gazdákat földhöz juttassa. Március idusán ünnepélyes keretek között felavatták az új szín házépületet. A helyi notabilitásokon kívül megjelent az avatáson Kállaij Tibor a város képviselője, Kapcsai/ Felicián miniszteri taná­csos a kultuszminiszter képviseletében, Hevesi Sándor a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, gróf Hoyos Miksa és több országgyűlési képviselő. Az avató beszédet Hevesi Sándor mondta, majd a buda­pesti Nemzeti Színház tagjai eljátszották Szigeti József „Rang és mód'­című darabját. Másnap a színház állandó társulata, a pécsi Nemzeti Színház tagjai avatták fel az új Múzsahajlékot Strauss örökbecsű ope­rettjével, a Cigánybáróval, melynek címszerepeit Kőszeghíj Teréz és Halmos János a budapesti Operaház tagjai játszották. Ez év március végén alakult meg Nagykanizsán K ál nag Gyula rendőrfőtanácsos kezdeményezésére a Szociális misszió társulat helyi szervezete, amely azóta a város egyik nagyon fontos karitativ szerve. A mindjobban súlyosodé lakásinség arra kényszerítette a város vezetőségét, hogy ezt valamiképpen megoldja és ennek a következ­ménye lett az, hogy a közgyűlésen új háromemeletes városi bér palota építését határozták el. Erre nézve elfogadták egy budapesti pénzintézetnek nagyon előnyös ajánlatát, amely hajlandó felépíteni a palotát és 35 év múlva minden megváltási összeg nélkül a város­nak engedi át. Amióta a trianoni határ a vármegyét kettéhasította, Nagykanizsa is elvesztette vidékének egy részét és ezt valamiképpen úgy tudná pótolni, ha jó vasúti összeköttetése lenne a körülötte fevő községek­kel, ami különösen kereskedelmi, ipari és a város élelmezési szempot jából életbevágóan fontos. Ezért kapott azon az ajánlaton, melyet egy angol érdekeltség tett a Nagykanizsa-lenti, a Letenye-lenti, és a Lenti­zalalövői vasútvonal megépítésére. Ebben az ügyben összehívták az érdekeltségeket, melyek az anyagi hozzájárulástól nem zárkóztak el. A jelzett vonalak a délivasút bécsi vonalába kapcsolódnának bele, de eddig még végleges megoldást ez a kérdés nem nyert. A tomboló piaci drágaság az egész országban és így Nagykanizsán is felütötte a fejét. A lakosság a piacokon ügyész után kiáltott és a rendőrség erélyesen hozzá is látott az árak letöréséhez, azonban vajmi kevés eredménnyel. Az új színház első évadja súlyos deficittel végződött és Fodor Oszkár igazgató segélyért fordult a városhoz. Hosszú és szenvedélyes vita után a képviselőtestület 2000 pengő segélyt szavazott meg a tár­sulatnak. A Zalai Közlöny akciója folytán a város üdvözölte Rothermere lordot. A város képviselőtestülete a július 1'8-án tartott közgyűlésén mél­tányolta a város tisztviselőinek az elmúlt időkben tanúsított kiváló szorgalmát, lelkiismeretességét és tekintettel a folyton súlyosbodó meg­élhetési viszonyokra, rendezete illetményeiket, illetve megfelelő pót­lékot szavazott meg nekik. Ezt a közgyűlési határozatot a törvény értelmében felterjesztette Zala vármegye törvényhatóságához. 240

Next

/
Thumbnails
Contents