Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Nagykanizsa város utolsó tíz esztendeje

aránya nagyon eltolódott. Ezen a közgyűlésen szavazta meg a képviselőtestület az 55.000 svájci frank kölcsönt és ismét szóba került a színházépítés kérdése, amit azonban azzal vettek le napirendről, hogy ezidőszerint anyagi fedezet híján a színházat felépíteni lehetetlen. Sabján Gyula polgármester a város nevében földmíves iskolát kért a földmívelésügyi minisztertől és ennek céljaira területet ajánlott fel, a honvédelmi minisztertől a hadikórházak egy részének átengedését kérte a város számára, hogy azokban kislakások épülhessenek a rettenetes lakáshiány részbeni ellensúlyozására. Végül a kultuszminisztertől önálló gazdasági szakiskola felállítását kérte, melynek céljaira felajánlotta azt a 25 katasztrális hold területet, melyet a/ OEB a hercegi uradalomból juttatott a városnak. A gyors iramban megindult városfejlesztési akció olyan kötelezettségeket rótt a városra, melyek parancsolóan előírták a népjóléti intézményekről való gondoskodást. Az első és a legfontosabb volt a kórház kibővítése, majd szegényház felállítása vált szükségessé, végül tüdőgondozó létesítése. A József kir. herceg szanatórium egyesület nagykanizsai elnöknője, kövesdi Boér Gusztávné, érintkezést keresett a város vezetőségével tüdőbeteggondozó intézet felállításának kérdésében. Ott megértésre is talált és a város hajlandónak mutatkozott a felsőerdőben a szanatórium céljaira alkalmas telek átengedésére. A Stefánia Anya- és Csecsemővédő Szövetség szülőotthon felállítását sürgeti a városnál, miután nem lehet tökéletes az anya- és csecsemővédelem szülőotthon nélkül. A szövetség csupán épületet kér erre a célra, a berendezését, úgyszintén fenntartását maga vállalta. A Zrinvi Irodalmi és Művészeti Kör megyei dalosversenyt rendezett Nagykanizsán, amely a magyar dal ünnepe volt. Hét vidéki és öt kanizsai dalárda versenyezett. A pálmát a keszthelyiek vitték el, viszont Nagykanizsa vándordíját a nagykanizsai ipartestületi dalárda nyerte el. Hatévi áldásos tevékenység után P. Pálinkás Roger a ferences rendház főnöke és Nagykanizsa plébánosa végleg eltávozott Nagykanizsáról. Engedett izzó magyar szíve sugallatának és a megszállott felvidék magyar-pap hiányán segítendő, vállalkozott az ottani magyar katolikusok lelki gondozására. Utóda dr. P. Varga Teodorieh teológiai tanár lett. aki egyszersmind a hittudományi főiskola helyi vezetője és tanára is. Az egész ország, különösen a sporttársadalom figyelme 1924 november 11-én Nagykanizsa felé irányult, amikor Kovács György dr. budapesti ügyvéd, aki a párizsi olimpiászon a magyar színeknek volt kardvívó reprezentánsa, a nagykanizsai Centrál szálló nagytermében kardpárbajt vívott az olaszok dédelgetett bajnokával, Pulittivel. Ezek ugyanis a párizsi olimpiászon összekülönböztek, amiből az a rendkívül érdekes párbaj keletkezett. Hemmert Károly városi főszámvevő az 1924 november 25-én tartott közgyűlésen ismertette a város arany-költségvetését és örömmel állapította meg. hogy eltűnt a deficit. Ezen a közgyűlésen újabb egy milliárd korona kölcsön felvételét határozták el, melyet a Pénzintézeti Központ bocsátott a város rendelkezésére 17 százalékos kamatozás mellett. A színházépítés kérdése ismét kísért de most már a kultúrpalota felállításával kapcsolatban. 1925 január 3-án a kultúrház 286