Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Nagykanizsa város utolsó tíz esztendeje

fixfizetésű alkalmazottak folytonosan emelkedő drágasági pótléka nagyon igénybe veszi nemcsak a város, hanem a vállalatok és cégek pénztárát is. Ugyanakkor a lakosságra súlyos teherként fekszik a közszolgáltatások állandó drágulása. A pénz egvre romlik, a korona elvesztette vásárlóképességét, munkaalkalom nincs és a helyzet folyton súlyosbodik. Ilyen viszonyok közepette érkezett el Nagykanizsa városa a nemzetgyűlési választások idejéhez. A mézesmadzagot újra végighúzták Nagykanizsa száján és illetékes helyen megígérték a törvényhatósági várossá való fejlesztést. A belügyminisztériumban Budapesten volt egy tanácskozás, amelyen Krátkv István dr. főjegyző is résztvett. Itt Diószeghy János h. államtitkár kijelentette a leghatározottabban, hogy a törvényhatósági joggal való felruházás ügyét a legközelebb összeülő nemzetgyűlés fogja tárgyalni és annak keresztülvitele egészen bizonyos. Azóta Szombathely, Nyíregyháza, Eger, Kaposvár már régen törvényhatósági jogú városok, míg Nagykanizsa még mindig a vármegye gyámkodása alatt áll. Amikor Krátkv István dr. Budapestről hazaérkezett és a tanácskozás eredményéről jelentést tett, április 22-re összehívták a város képviselőtestületét, amely méltóságteljesen manifesztált a városnak törvényhatósági joggal való felruházása mellett. Krátkv dr. zsúfolt közgyűlési terem előtt hosszasan ismertette azokat az előnyöket, melyeket a törvényhatósági jog elnyerése a városra nézve jelent, és előterjesztette a következő tanácsi indítványt: Nagykanizsa r t. város közgyűlése feliratban kérje a kormánytól törvényhatósági jogú városok sorába való emelését. Ujváry Géza fulmináns beszédben követeli Kanizsa megye felállí tását és erre vonatkozóan indítványt terjeszt elő. A képviselőtestület mindkét indítványt egyhangúlag minden további hozzászólás nélkül elfogadta. A felirat eljutott illetékes helyre és eddig még nem nyert elintézést. A hitélet kimélyítése kulturális és valláserkölcsi szempontból nagy feladata a városnak. Eddig a Ferencesrend vezette a plébániát, de 1922-ben erről le akart mondani, mert 12 tagjával képtelen volt a hitoktatást és az egész város feletti lelkipásztorkodás hatalmas munkáját elvégezni. E szándékukat kötelességszerűen bejelentették Rott veszprémi püspöknek, úgyszintén Batthyány-Strattmann László herceg kegyúrnak is, akik a város bevonásával e fontos kérdést a nagykanizsai második plébánia felállításával oldották meg oly módon, hogy e plébánia vezetésére Rott püspök világi plébánost nevezett ki. A második nemzetgyűlési választások mozgalma már áprilisban megkezdődött, amikor Kállay Tibor akkori pénzügyminiszter több képviselő kíséretében mint a város kormánypárti képviselőjelöltje Nagykanizsára érkezett, megtartotta programmbeszédét és másnap kíséretével együtt meglátogatta a nagykanizsai ipartelepeket. Gyönyörű ünnepség volt május 21-én, amikor Pedlow amerikai kapitány látogatta meg a várost, aki akkor már két év óta tartózkodott vérző, megcsonkított országunkban és odanyújtotta segítő kezét, ahol legnagyobb volt az ínség. Ugyanakkor a nagykanizsai irodalmi és művészeti kör Zrinyi Miklós halhatatlan szellemének hódolt és orszá232