Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaegerszegi járás
nemescsói TÖRÖK SÁNDOR, igazgató-tanító Nemesapátiban 1897-ben született. Középiskoláit Zalaegerszegen, tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Utána nyomiban bevonult katonának, a harctérre vezényelték és 1918 novemberben tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. Tanítói pályáját szülőfalujában kezdte mint másodtanító, majd atyja nyugalomba vonulása után vezető tanítóvá választották. 1929-ben igazgató-tanítóvá nevezték ki. Községében a tankötelesek létszáma erősen emelkedik, ennek folytán szükségessé válik a harmadik tanerői állás megszervezése is. Az iskolaszék jegyzője, körzeti levente főoktató, a nemzeti munka védelmi szervezet körzeti vezetője. WAGNER GYULA, kántortanító Nagykorpádon született 1903-ban. Középiskoláit Kaposvárott, a tanítóképezdét Csurgón végezte. 1922-ben Somogyváron választották meg tanítóvá, ahol 1928-ig működött és 1929-ben Nemesapátiba került kántortanítónak. Az Iskolaszék jegyzője, a Hitelszövetkezet könyvelője, a községi faiskola kezelője és a Testnevelési Bizottság tagja. Somogyváron három és fél évig kör zeti leventefőoktató volt. Főként zeneirodalommal és zenével foglalkozik. ZSIGMOND JÓZSEF, plébános Bodorfán 1890-ben született. Középiskoláit Pápán és Veszprémben, a teológiát ugyancsak Veszprémben végezte. Ezután Gógánfán, Pápatesséren és Pápán működött mint káplán és 1928 óta Nemesapáti község plébánosa. Filiáléja Vöckönd és Alsóapáti községek. Ez a plébánia egyike a legrégibbeknek, mert a hagyományok szerint az Árpádházi királyok alatt már létezett. A pápai r. kat. Legényegyesületnek volt a szellemi vezetője. A község maga nincs kapcsolatban a határos apátsággal, az nem z?ti eredetű és csak az lehetséges, hogy esetleg valamelyik apát alapította, de erről hiteles feljegyzések nincsenek. Régi oklevelek szerint az egykori veszprémi püspököknek kedvenc tartózkodási helyük lehetett, mert még most is van olyan rész a határban, melyet szájhagyomány szerint kastélyhelynek nevez a lakosság. 210