Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaegerszeg megyei város
néhai KULCSÁR GYULA, főgimnáziumi tanár A vasmegyei Péntekfalun született 1879-ben. Középiskoláit a szombathelyi premontreiek főgimnáziumában végezte, tanári diplomáját pedig a budapesti tudományegyetemen nyerte el. Tanári pályáját a nagykanizsai kegyesrendi főgimnáziumban kezdte el és két év múlva a rozsnyói premontreiek főgimnáziumába került, ahol öt évig tanított. Onnan nevezték ki Zalaegerszegre az állami főgimnáziumba, ahol a háború kitöréséig nevelte, tanította az ifjúságot. 1914-ben hadbavonult és a 20. honvédgya logezreddel. hadnagyi rangban, vitézül harcolt. 1915 február 1-én Bukovinában fejlövést kapott és a harc mezején hősi halált halt. Életében sokat foglalkozott irodalommal és írásai a Magyar Nyelvőr, Katholikus Szemle, Szombathelyi Újság, Budapesti Hírlap és Pesti Hírlap című újságokban jelentek meg. Nagy irodalmi sikere volt a „Szerelem komédiásai" című regényével. Fejlődésképes magyar író volt, akinek korai halálával nagy veszteség érte a modern magyar irodalmat. KUMMER GYULA, törvényhatósági bizottsági tag Zalaegerszegen 1853-ban született, ahol iskoláit is végezte. A cukrász ipart tanulta atyja üzletében és már 20 éves korában Bécsben és később Németországban volt alkalmazásban. Atyja cukrászüzemét 26 éves korában vette át és azt kávéházzá alakitotta át. A város képviselőtestületének 46 év óta választott tagja. Egyik alapítója volt az ipartestületnek, melynek elöljáróságában közel 30 évig helyet foglalt. Sokáig működött mint járási iparhatósági megbízott. Bésztvett minden közintézményben, később azonban lassanként visszavonult a közszerepléstől és törvényhatósági bizottsági tagsága mellett csupán a r. kat. egyházközség képviselőtestületi tagságát tartotta meg. LENDVAY PÁL, épület- és műbútorasztalos Zalaegerszegen született 1870-ben. Iskoláit és szakmáját szülővárosában végezte, illetve sajátította el. Ismeretei bővítése végett Budapesten, Bécsben, Szombathelyen és egyéb helyeken dolgozott, míg 1898-ban Zalaegerszegen önállósította magát. 1924-ben géperejű üzem lett a kis asztalosműhelyből, ahol 25—30 munkás keresi állandóan kenyerét. A legnagyobb és legszebb középületek asztalosmunkáját vé gezte és rövid idő óta műbűtorok gyártásával foglalkozik. Évekig tagja 173