Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A háború ntán visszatért a bírósághoz, ahol előbb jegyzővé, majd 1923-ban törvényszéki bíróvá nevezték ki Zalaegerszegre. KOCSONDY JÁNOS, faiskola, kertészeti és erdészeti telep Zalalövőn született 1895-ben, ahol iskoláit végezte és szakképzettségét szerezte. 1915-ben bevonult a katonasághoz és 14 hónapig frontszolgálatot teljesített. Pályáját a Faragó-cégnél kezdte és ott működött 1917-ig, mint üzemvezető. Később önállósította magát, kezdetben 800 négyszögöl területen, melyet évről-évre nagyobbított és ma már ötven magyar hold területen van a faiskolája. Zalaegerszegen kívül Csabrendeken is van telepe és legközelebb a Balaton partján szándékozik telepet létesíteni. A zalaegerszegi futballklub intézője, az Iparos Kör választmányi tagja, a Katholikus Legényegylet vigalmi bizottságának elnöke, a Vármegyei Kertészeti Egyesület választmányi tagja, stb. stb. KOLBENSCHLAG BÉLA, ny. főispán Régi zalamegyei családból származik. Középiskolái végezte után; Budapesten jogot hallgatott, majd vármegyei szolgálatba lépett. Rendkívüli tehetsége és nagy munkabírása és kitűnő képességei folytán gyorsan ment előre pályáján. Vármegyei főjegyző, majd pedig alispán lesz, ezt a tisztét tölti be a világháború legnehezebb megpróbáltatásai közepette és csak a forradalmak következtében válik meg nagyfontosságú pozíciójától. Ekkor visszavonul a magánéletbe. 1919 márc. 15-én Zalaegerszegről Balatonfüredre ment szőlőbirtoka ellenőrzésére és március21-én ott érte a kommün kitörése. Másnap táviratot kapott Zalaegerszegről a munkástanács elnökétől, melyben közölték vele, hogy a vármegyeházán levő lakását elrekvirálták. Erre vissza se ment a megye székhelyére annál is inkább, mert meghallotta, hogy Fára József dr., a vármegye főlevéltárosa és Brand Sándor dr., a vármegye másodfőjegyzője is kénytelen volt elmenekülni. A kommün megszűnte után Bődv Zoltán a vármegye akkori főjegyzője közölte vele, hogy a kommunistákat az erdélyi katonák lefegyverezték és a vezetőket az ügyészség fogházába zárták. Erre nyomban visszatért Zalaegerszegre, elfoglalta hivatalát és rendeletet adott ki a vármegye községeinek újjászervezésére nézve. Megérkezik az értesítés a Friedrich-kormánytól

T mely szerint József főherceg lett az ország kormányzója, úgyszintén Riedl Miklós ezredes kinevezése a vármegye katonai parancsnokává. Ekkor a katonai parancsnokkal együtt kiadta ismeretes rendeletét a polgárőrségek megszervezésére. E rendelet gyönyörű szövege Brand Sándor dr. munkáját dicséri. Alispánsága idejére esik az alsólendvai és belatinci járás megszállása, Károly király trónfoglalási kísérlete, a ha170