Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

met 1906-ban létesítették és 1929. év végéig ellátta a város villanyszükségletét, beleértve az ipari fogyasztókat is. 1929 év nyarán nagy befektetéssel kibővítették az üzemet és egyenáramról forgó áramra alakíttatott át. Ekkor már nemcsak Zalaegerszeg világítását, hanem néhány közeli község világítását is bekapcsolták a hálózatba. Felszerelése teljesen modernné vált és ekkor megszűnt önálló termelőüzem lenni, mert belekapcsolódott az ikervári villamos centráléba, ahonnan sokkal kedvezőbb feltételek mellett kapja az áramot, mint amennyiért azt termelni tudná. Ezáltal a villanytelep sokkal előnyösebb helyzetbe került, mert óriási hálózattal rendelkezik, ami a város tulajdona és így tervbe vétetett a déli és nyugati rész elektrifikálása is. salomvári és dozmati D. HORVÁTH IMRE, vaskereskedő Zalaegerszegen született 1880-ban, ahol iskoláit is végezte. 1904-ben lett önálló épület- és mülakatosmester és 1909-ben vette át elhalt bátyjának vaskereskedését, melyet jelenleg is vezet. 1914-ben bevonult a katonasághoz, résztvett a világháborúban és 1918-ban mint I. oszt. fegyvermester szerelt le. Tulajdonosa a Károly-csapatkeresztnek. Virilis jogon tagja a törvényhatósági bizottságnak és 18 év óta választott tagja a városi képviselőtestületnek. Az Ipartestület és Kereskedelmi Kör választmányi tagja, a Vármegyei Bank- és Hitelszövetkezet felügyelőbizottsági tagja és törvényszéki hites fegyverszakértő. HORVÁTH ISTVÁN, kép. kőmívesmester, cementáru- és műkőgyáros Zalaegerszegen 1890 március 22-én született. Iskoláit és a munkásgimnáziumot szülővárosában végezte. Iparát ugyancsak ott tanulta és felszabadulása után Budapesten, Szombathelyen, a Balaton mellett, valamint Mosonban dolgozott. 1914-ben önállósította magát, amikor a világháború kitört. Több kisebb falusi templomot, villát, iskolát épített. Többek között a zalaegerszegi tűzoltótornyot, a MOVE-sportpálya tribünjét, a nagylengyeli zárdát stb. 1914-ben bevonult a 20. honvédgyalogezredhez, melylyel az orosz harctérre került. Az összeomláskor szerelt le és két háborús kitüntetést szerzett. Cementárugyárát 1920-ban létesítette, gépekkel, motorokkal felszerelte és alkalmassá tette sírkövek, kripták, lépcsők, mozaik- és cementlapok gyártására. Gyárából kerültek ki a hősihalottak temetőiben levő sírkeresztek, úgyszintén az ott látható 250 métermázsa súlyú obeliszk is, 105