Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

került a pénzügyigazgatóság ideiglenes vezetőjévé. Még ugyanazon év decemberében érte az a kitüntetés, hogy miniszteri tanácsossá nevezték ki és a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság vezetésével véglegesen megbízták. Hivatalból tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának. Dr. CSÁK SZILÁRD, ügyvéd Zalaegerszegen született 1896 január 12-én. Középiskoláit Zalaegerszegen, az egyetemet Budapesten végezte és ugyanott nyert ügyvédi oklevelet. A háború alatt az l-es honvéd lovastüzérezreddel a .szerb és orosz frontokon küzdött, ahol orosz hadifogságba jutott és ott két esztendőt töltött. A Károlyi forradalom alatt szerelt le főhadnagyi rangban. Tulajdonosa a katonai érdemkeresztnek, a II. ezüst vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. A kommün alatt megszervezte Rohoncon és Kőszegen az ellenforradalmat, melyet azonban a vörösöknek sikerült levedniök. Akkor gyalog átszökött a határon és Bécsbe menekült, ahonnan Szegedre jutott, ahol jelentkezett a tiszti zászlóaljnál szolgálatra. A kommün után a román megszállás idején a Dunántúlra került a huszársághoz, mint szárnysegéd. Résztvett a nemzeti hadsereg budapesti bevonulásán. 1920 őszén nyilvántartó tiszt volt Zalaegerszegen és később a pinkafői határzászlóalj parancsnoka lett a IV. Károly király bevonulási kísérletéig. 1924-ben megnyitotta Zalaegerszegen ügyvédi irodáját, melyet azóta vezet. Tagja a városi képviselőtestületnek és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. esikmindszenti CZIKÓ JÁNOS kúriai bíró, a zalaegerszegi törvényszék elnöke Máramarosszigeten született 1869 november 6-án. Ugyanott végezte középiskoláit, míg a jogi tudását a budapesti egyetemen szerezte meg. Tanulmányai végeztével a bírói pályára lépett és fokozatos előléptetés után 1915-ben a karánsebesi törvényszék elnökévé nevezték ki. Itt érte 1919-ben az oláh megszállás és amikor a bírói kart felszólították az oláhok a hűségeskü letételére, azt egyöntetűen megtagadták. Ekkor felszólították hivatala átadására és elhagyására, amit ugyancsak megtagadott a megszállóktól. Azok azonban karhatalommal fenyegetőztek, mire kénytelen volt hivatalát átadni. Ezek után az oláhok előtt na gyon gyanússá vált és minden lépését megfigyelték és állandóan zaklatták. Ï919 októberben nevezték ki a zalaegerszegi törvényszék elnökévé, de állását csak november végén foglalhatta el, mert az oláhok nem adtak neki vasúti kocsit, melyben bútorait elszállíthatta. Végre 1919 november 30-án a kiutasító végzéssel sikerült elhagyni a megszállott területet és elfoglalhatta elnöki székét. Súlyos anyagi károsodás is érte, mert az oláhok elvették 1000 holdas 158