Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

A zalaegerszegi államrendőrség működése. írta: vitéz Molnár János

pitánvság is, a kiképzést tökéletesítik, az ügyrendet szakszerűen csoportosítják. Az 1911. évben a jogvégzett kapitányon és alkapitányon kívül öt tisztviselőt találunk a kapitányságon, a városban pedig 18 rendőr teljesít szolgálatot. A forradalomkor 3 tisztviselő, 3 polgári biztos, illetve detektív, 4 kezelő tisztviselő és 36 rendőr teszi teljessé a létszámot, de még 1918-ban az összszemélyzet 50 főre való létszámemelését határozza el a képviselőtestület és a budapesti állami rendőrség mintájára azonos felszerelést szerez be. A forradalmak után néhai Schenkenberger József, a régi alkapitány veszi át a vezetést, a fertőzötteket elbocsátja, felfrissíti a személyzetet és vezeti a kapitányságot az államosításig. Az első megállapított létszám 4 fogalmazási tisztviselő, 2 felügyelő tiszt, 4 detektív, 4 kezelő és 72 őrszemélyzeti tag, mely az 1924. évre 100 főre emelkedik. A kapitányságot Schenkenberger kapitánytól Seyfried József rendőrkapitány veszi át, kit dr. Horváth József rendőrkapitány vált le 1921-ben. 1923-ban dr. Róth Andor rendőrtanácsos lett a kapitányság vezetője, majd 1927-től Popovits Lajos rendőrtanácsos. A százas őrszemélyzeti létszám 1924 óta fokozatosan csökkent, míg 24 főnyi rendszeresített létszámban állapodott meg. A világháború és az azt követő idők tökéletes rendőri munkál kívántak a kapitányság és annak minden tagjától. Már 1914-ben a várostól három kilométerre épülni kezd a hatalmas méretű fogolytábor. A fogolylétszám 40.000 körül cirkulál, az őrszemélyzet jelentős része a városban nyer elhelyezést, élelmezése, üzleti kapcsolata a városhoz fűzi, a foglyok munkára kiadását a városban székelő elosztó eszközli, az idővel mind nagyobb szabadságot élvező táborlakók a városban töltik idejüket s mindez követelte a tapintatos, de határozott rendőri intézkedést, míg a forradalmi összeomlás rajvonalba sorozza a rendőrséget a polgársággal együtt, hogy a felbomlott tábor szétszóródó foglyai ellen megvédjék városukat. A forradalmak lezajlottak, internálótábor lett a barakvárosból. Jöttek, mentek a transzportok, kapcsolatot kerestek a város felé, őrtüzek villantak meg a táborból a város felé, a szabadon kijárok barátokat, híveket a városban kerestek. a rendőrségnek bajt, rossz órákat szerezve, de jelentős eseménvek nélkül elmultak a nehéz idők. Hatásuk nem maradt vissza, a város józan lakosságát nem fertőzhették mep. Hozzáiárul, hogy a 15.000 lakosú, 1600 házas, 5123 holdnyi területen fekvő város lakossága szinte egyenlő aránvban regrutálódik a tisztviselő-, kereskedő-, iparosés földmívestársadalomból. Nagy gazdaság, uradalom, vállalat, üzem nincs a városban s ez az oka talán annak, hogy nincsen sok szegénye. A kapitányság évi ügyforgalma 8000 ügvdarab körül jár. Az utolsó esztendőkben lefele menő tendencia mutatkozik, amit a kihágási ügyek csökkenése okoz. Az állami rendőrség működésének eredményességét igazolja, hogy az előző esztendők sok kihágási feljelentése olyan érdemi elintézést nyert, ami a közönséget nagyobb figyelemre s a jogszabályok iránti nagyobb tiszteletre nevelte. Kiemelkedő eseménye volt a városnak Horthy Miklós kormányzó 1921. évi június 5-iki zalaegerszegi tartózkodása, amely alkalommal a rendőrkapitányság a közrendet oly eredményesen biztosította, hogy a rendőrség tagjainak fegyelmezett magatartása felett a kormányzó a 182