Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
A zalaegerszegi sportélet fejlődése. írta: vitéz Molnár János
1913 május havában sürgeti a Magyar Pajzs című helyi lap egy sporttelep vagy legalább gimnáziumi játszótér létesítését, de a város elutasítja az egyesületek ezirányú kérelmét s így csak a labdarúgás dominál a vásártéren s a katonai gyakorlótéren. Egy kerékpárverseny tarkítja a futballmérkőzések sorát, amit a Munkásgimnázium rendez Zalaegerszeg és Zalalövő között. A város tenniszezői a mai zárda iskola és állomásépület közölt elterülő állami csemetekertben épült egyetlen kezdetleges pályán hódolhattak sportjuknak. Legrégibb és legkedveltebb sportját, a korcsolyázást a Berzsenyiutcától északra lévő jégpályán űzte az ifjúság. A forrásnak azonban normálisnál melegebb a vize, a Korcsolyázó Egylet gyűlésein panaszkodnak a tagok s az 1913. év októberében összehívott közgyűlés dr. Kereszturv József, dr. Berger Béla, dr. Briglevics Károly, Pásztor Imre, Takács Józsefből álló öttagú bizottságot küldik ki, hogy javaslatokat tegyen, miképpen lehet orvosolni a bajokat. A bizottság arra a meggyőződésre jut, hogy egy erős sportegylet alakítandó, mely magábavéve az eddigi sportalakulatokat, feladatává tenné az összes sportok kultiválására alkalmas sportpálya létesítését. A még október 23-án összehívott értekezlet elfogadja a bizottság javaslatát, hogy az alakulandó sportegylet sorsolás útján visszafizetendő 25 koronás kölcsönkötvényeket bocsát ki és az így begyült pénzen megszerzi az Erzsébet királyné-út és vasúti töltés közötti területet. Az evezőssport és korcsolyapálya részére mesterséges tavat létesít, melléje tenniszpályát épít; a Batthyány-utca, Jákum-utca, zalalövői vasúti töltés közötti területen a labdarúgás és atlétika részére 60 X 100 méteres sporttelepet planiroztat. A december 13-ra egybehívott népes közgyűlés kimondja az egyesület megalakulását, elfogadja az előkészítő bizottság, illetve értekezlet javaslatát, megalakítja a tisztikart. 1914. év tavaszán módosulnak a tervek, a városi közgyűléstől a Libagyepi dűlőben kér és kap az egyesület sporttelep céljaira 3000 négyszögöl területet. Fedezet hiányában, jóformán a tagok közreműködésével, planirozza a limbusos területet, mikor kiüt a minden szép tervet leromboló világháború. A fiatalok 1915 május 2-án rendeznek még egy futballmérkőzést Nagykanizsával a katonai kórház javára s két hét múlva ők is bevonulnak katonának. A háborúból visszatért fiatalok Árvay László, Molnár János, Molnár Szilárd 1919 május 18-ára közgyűlést hívnak össze, Pásztor Imre elnöklete alatt új, tetterős tisztikar alakul, rendbehozzák a háború alatt elhanyagolt sporttelepet, planiroztatják a labdarugó pályát,, ugrópályát, felépíttetik az első deszkaöltözőt, sportfelszereléseket sze reznek be és megindulhatott a szorosabb értelembe veit sportmunka. Egymásután rendez a szombatihelyi, nagykanizsai, vasvári és a város környéki nagyközségek csapataival labdarugó mérkőzéseket. Atlétikai versenyt is rendez, a tél beálltával pedig Takács József tanár tornaórákra gyűjti össze az egyesület tagjait a gimnázium tornatermében. Még ez évben jégpálya építését is terbeveszi az egyesület. Kutakat ásat, a labdarugó pályát vízzel akarja elárasztani, de a pumpált vizet az óriási terület teljesen elnyeli. Meddő iiiarad a következő évek 128
