Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg város utolsó tíz esztendeje. írta: Dr. Pesthy Pál

retei és mintaszerű berendezése hosszú-hosszú időre meg fog felelni a fejlődés és a növekvő népesség igényeinek. Maga a szellemi, a kulturális élet tekintélyes módon haladt előre tíz év folyamán. A gyakorlatiasság iránt felébredt hajlandóság föl­támasztotta poraiból a gimnázium létcsiilése alkalmával megszűnt régi polgári fiúiskolát. Most élénk népszerűségnek örvend és az egyre szaporodó tanulósereg több járásból rekrutálódik. Sajnos, már hét éve kénytelen meghúzni magát a gimnázium falai között s bár az építkezés tervrajza készen van, az ügy pénz hiányában vajúdik. Az idetelepült Notre Dame Rend római katolikus elemi, polgári leányiskolát, továbbképzőt és tanítónőképző intézetet nyitott s ezzel a magasabb leánynevelés kérdése is örvendetes megoldást nyert, úgy­hogy Zalaegerszeg valóságos iskolavárossá fejlődött. A túlzsúfolt és szerencsétlenül elhelyezett elemi iskolák számára való építés se fog már sokáig késlekedni. A legújabb időben félig elkészült épületet a régi huszárlaktanyával együtt szerződésileg ugyan lekötötte a város a közel hónapokban idetelepülendő katonaság részére, de ez az áten­gedés nagy gazdasági előnnyel kapcsolatos, ami miatt érdemesnek mutatkozott az iskolaépítést elölről kezdeni más helyen. A kultura és az összefogás szolgálatában több egyesület alakult, így a MOVE, ZSE, amely szívós kitartással és ambícióval megterem­tette az egerszegi sportéletet, modern telepet létesített klubházzal és tribünnel s az így felébredt sportszeretetnek a Zalaegerszegi Torna­egyletben nemsokára ujabb hajtása fakadt. A leventegyakorlatok céljára épített gyönyörű pálya a város leg­szebb ajándéka a nemzeti jövő oltárán. Az Egyházi Ének és Zene­egyesület vegyeskara országos diadalok aratója lett, a MANSz az ő társadalomerősítő munkájának kellemes otthont szerzett, a Gazdakör szintén barátságos hajlékot épített magának, amely központja a gazdahaladáshak. Az iparosok kulturális törekvései szükségessé tet­ték az Ipartestület székházának kibővítését, a katolikus egyesületek fokozott tevékenysége pedig a Katolikus Ház megnagyobbítását ered­ményezte. A kegyeletérzés az ország egyik legszebb hősi hadifogoly-teme­tőjét létesítette Egerszeg határában akácillatos erdők poétiku.-> tisztá­sán, megörökítette a háborúban elesett honvédek emlékét és megér­lelte a megye vértanuja, Csány László szobrának felállítását 25 évi viszontagságos agitáció gyümölcseként. A kultúra páratlan nekilendülését mégis mi sem bizonyítja erő­sebben, mint az, hogy Zalaegerszegen, ahol a nyolcvanas évektől kezdve elégnek mutatkozott a hírszolgálat ellátására és a közélet némi ellenőrzésére egyetlen, majd két hetilap, az 1018 után következő évek­nek a közügyek iránt felfokozott érdeklődése két napilapot hívott életre, a „Zalamegyei Újságot" és a „Zalavármegyét". Ezt a tényt fel kell jegyezni, mert Zalaegerszegnél nagyobb városok is vannak, ahol a lakosság ma sem érzi napiujság szükségét és ha igen, legfeljebb egyet bír meg. A napisajtónak küzdelmes, de elismerésre méltó szerepe van a fejlődés irányításában, mert az volt a rekonstrukciós munkának sok­ban sugallója és hajtóereje. Ugyanez években látott napvilágot a „Göcsej" című szatirikus, a „Visszhang" és a „Zaiai Élet" című szép­124

Next

/
Thumbnails
Contents