Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaegerszeg város utolsó tíz esztendeje. írta: Dr. Pesthy Pál
hivatalház. Építészeti megoldásukkal díszt és valőrt adnak a megye fővárosának épúgy, mint az átalakított régi vármegyeháza, amely mikor ujabb emelettel magasodott, a régi egyhangú kaszárnyaszerűségét is felváltotta az elevenítő nemes barokk egyéni kifejezésmódja. így öltözött a város folyvást ünnepibb köntösbe és mindennap ujabb vívmányokat tárt szemünk elé az a koncepció, amely messzire tágítja a hajdan szűk és falusias egerszegi horizontot. Ahol előbb még a kukorica levelein suttogott a szél és hullámzott az aranyló búzatábla, ott az utcáknak egész sorai nyíltak, vagy hoszszabbodtak meg. Nyolcvanhat utca közül 31 az újonnan nyitott és úgylátszik, hogy a fejlődés menetének fáradhatatlan az üteme. Hogy a statisztika beszéljen, ideiktatjuk: 1923-tól 1930-ig közel nyolcmillió pengő ment el Zalaegerszegen a középítkezésekre, a magánépítkezésekre pedig majdnem ötödfél millió. Pár év leforgása alatt jelentékeny városrendezés történt, amelynek során mindenekelőtt szükség volt új temető létesítésére. Az élők terjeszkedése távolabbra, a Jánka- és Egerszeg-hegy között elterülő festői medencébe szorította a holtakat. És lázasan szépült, ifjúit az elhagyatottságtól ráncosképű, fésületlen, poros, sárosruhájú öreg Zalaegerszeg. Ahol a vásártér korábban tikkasztó Szaharát csinált s ahol a Zalamenti városvégen szemétlerakodó volt, bojtorján és büdösbürök uralkodott, levegős, üdítő, virágos terek keletkeztek és kiképződött az új vasútállomás előtt a város legszebb tere. Alkalmasabb helyre került a piac és húsárusító pavillonokkal egészült ki. Eltűnt az utolsó zsuppfödelű ház is, amely a belső városban a régi világot képviselte. Kisimult a viszontagságokat átélt harmincéves rücskös aszfalt bokaficomító gidre-gödre a gyalogjárdákon, egyben kiterjesztetett az aszfaltozás a megszélesített és nivellált más gyalogjárdákra is. A vasútállomástól bevezető főutat, amely törvényhatósági átkelő szakasz is, a megye és a város közösen kockakő- és aszfaltburkolattal látta el, a kétoldali széles útszalagot pedig igen kellemes hatást gyakorló és praktikus célt is szolgáló gyep- és virágszőnyeg borítja. A természetnek ilyen bájos élő perzsaszőnyege fut végig a város más utcáin is, úgyhogy ma már nem kell szégyenkeznie Zalaegerszegnek az idegenek vizsgáló tekintete előtt. Ám a városrendezési program kitűzése és megvalósítása nemcsak szépészeti követelmény, de az egészségügyi gondozás tényezője is. E tekintetben is történt érdemes fejlődés, amelyre rámutatni jogunk van. Félszázados közkórházunk modern kórházzá fejlődött, ahol a Röntgen-géptől kezdve az utolsó kis műszerig minden megvan a különböző betegségek legtökéletesebb gyógykezelésére. Ép azért betegforgalma az utóbbi évek alatt állandóan növekszik, egész Felső-Zala ide gravitál, úgyhogy gondoskodni kellett 400 ágyas új vármegyei kórház számára telekbiztosításról, az építkezés terveinek elkészítéséről és az állami támogatás megszerzéséről. Az építést egyelőre függőben tartja az általános gazdasági válság, de addig is kisegítő kórház létesítésével bővítette ki a város a jelenlegit, amelynek még birtokában van. Szerfölött értékes kulturális, szociális és emberbaráti intézményt nyert a város az Anya- és Csecsemővédő Intézetben, amely az amerikai Vöröskereszt támogatásával nyílt meg 1922-ben és azóta a város, 122
