Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalaegerszeg város utolsó tíz esztendeje. írta: Dr. Pesthy Pál
Zalaeqzcszeq, aácos utoísd tíz esztendeje Századunk második évtizede hármas csapást zúdított Zala székhelyére is. Első a világháború, amely habzsolta fiaink vérét és rongyolta idegeinket. Második a Károlyi-lázadást követő proletárdiktatúra, amelynek átkos uralma itt 1919 március 24-től augusztus 6-ig tartott s amely a direktóriumi triumvirátus vezérlete melleit naprólnapra tipródott nemzeti, társadalmi és erkölcsi értékeinken, megrongálta a megyeházat, tivornyázott a kórházban, gúnnyal üldözte a betegápoló apácákat, megcsonkította a kereszteket, terrorfiúkkal fogta le a lelkiismereti szabadságot, mételyező tanokat hirdetett a családoknak és az ifjúságnak. Ezen kegyetlen hónapoknak meghurcoltjai voltak az alsólendvai ellenforradalmat szervező zalaegerszegi polgárok, akiknek életét csak az ántántimisszió közbelépésének sikerült megmenteni. A harmadik csapás Trianon volt, amelynek szörnyű igazságtalanságában nemcsak az országunk kétharmadának elvesztését sirattuk, de mint az ősi vármegyének szíve, megkönnyeztük a Zala testéből levágott közel 200 ezer hold területet, a több mint 100 községet, a több mint százezer embert, akinek a vére pedig egy a mienkével. Hittel megáldott optimizmusunkat azonban táplálja a meggyőződés. hogy a rosszból is fakad mindig valami jó. A háborús összeomlás és a vörös uralom szörnyűsége nyomán kifejlődött bennünk a szociális érzés, erősödött a hitélet s nyertünk megújhodott nemzeti érzést, amely a végső célhoz vezető úton már közbeeső célokat is kitűzött. Azelőtt sokban érzelgős, de kevésbé termékeny patriotizmusunk imRóm. kath. plébániatemplom Zalaegerszegen 114