Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zalavármegyei gazdasági egyesület. Irta: Vida János egyesületi titkár
irányban fejti ki jelenleg is működését, amelynek végcélja az, liogy az egyesület kebelében gyűjtse össze a vármegye minden egyes gazdáját, hogy így egyesült erővel vigyék előbbre a vármegye mezőgazdaságát és a vármegye mezőgazdaságának és gazdáinak érdekei megvédésében előljárjon. Az egyesület elnökségét a vesztett háború, a forradalmak nyomán járó erkölcsi és anyagi veszteségekből származó bajok nehéz feladat elé állították. Szinte újra kellett az egyesületet megszerveznie a változott viszonyok hatása folytán, azonban a gazdatársadalom hazafias, erkölcsös gondolkodásának következtében ez mihamar sikerült is és az egyesület tagjai sorába a gazdatársadalom minden rétegéből számosan iratkoztak be, hogy a vármegye mezőgazdaságának új életre támasztásában résztvegyenek. így sikerülhetett csak az, hogy az anyagilag is megroppant egyesület hamarosan a régi lendülettel folytathatta működését, bár szűk anyagi viszonyok közt, mert a mezőgazdasági célok megvalósítására lakarítgatott mintegy 150.000 aranykorona készpénzét hadikölcsönökre adta, megmaradt s az adminisztratív kiadásokra tartalékolt többi készpénze takarékbetétekben volt s így devalválódott, a kormány, illetve a törvényhozás által biztosított évi 7000 aranykorona állami hozzájárulási segély folyósítása pedig beszünt. Tehát így tisztán a tagdíjak emelésével tette lehetővé további működését. Szűk, nehéz viszonyok közt kezdetben csendben, de mihamar a nyilvánosság előtt is fényesen igazolta az egyesület a vármegye mezőgazdasági életében nélkülözhetetlen voltát. Az egyesület által alapított tejszövelkezetek szövetsége megszűnt és csak kevés szövetkezet kelt életre a háború után, mint pl. a söjtöri, türjei stb. Hogy a tejtermelés fokozlassék és a tejértékesítés lehetővé tétessék, keltette úi életre hat körzetben a fejelést ellenőrző körzeteket, amelyekből alakult a Zalavármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyeriil( 1, ugyancsak az egyesület elnöke: dr. Taránvi Ferenc elnöklete alatt. A vármegye mezőgazdaságának a háború és forradalmak utáni sikeres feltámasztását mi sem igazolja jobban, mint az egyesületnek a Faluszövetséggel 1925. évben rendezett zalaegerszegi kiállításán látottak, amelvek a vármegye fejlett mezőgazdasági kultúráját hirdették. A gazdaköröket új életre keltette és ezek száma ma 22. Igaz ugyan, hogy a gazdatársadalom mai nyomasztó helyzete miatt ezek, miként az egyesület maga sem fejtheti, illetve nem valósíthatja meg kitűzött céljait, de a munka halad e tekintetben. Járási gazdagyűléseket rendez a Mezőgazdasági Kamarával karöltve, állattenyésztési díjazásokat a vármegye különböző részein azzal a célzattal, hogy ezen díjazások serkentőleg és oktatólag hassanak különösen a kistenvésztőkre az okszerű állattenyésztés terén. A kisgazdatársadalom mezőgazdasági kultúrája emelése és ügyesbajos dolgainak békés úton való elintézése céljából az egyesület az országban az első volt, melv a hét minden péntekjét a kisgazdák részére tmácsnapnak mondta ki, amikor is az eavesület tisztviselői — oki. gazdák — a kisgazdák rendelkezésére állanak, tekintet nélkül arra, tagjai-e az egyesületnek, vagy sem. Hogy mily fontosak ezek a 112